Igor S. Popovic

Az emberek meglepően erős hajlandóságot mutatnak önmaguk becsapására. Általá­ban túlbecsülik az erősségeiket, és alábecsülik a hiányosságaikat. Arra koncentrál­nak, hogyan tarthatják fenn a jó kapcsolatot másokkal, arról viszont elfeledkeznek, hogy magukkal is jól kellene bánniuk.

A december a legrosszabb hónap a munkakeresésre. Pocsék hónap még a január, az április, a június, a február, a november, a július, az október, az augusztus, a március, a május és a szeptember.

Fogadni mernék, hogy már az állásinterjúk gondolatától is izzad a tenyered és kalimpál a szíved. Szerintem ennek az az oka, hogy tudat alatt te is tisztában vagy az esemény fontosságával. Talán az egész életed egyetlen állásinterjú kimenetelén múlik, azon, hogy megszerzed-e vagy sem azt az adott munkát, amelynek köszönhetően sikeresebb lehetsz.

Életed folyamán kétszer maradsz teljesen egyedül: a halálod előtti pillanatban, és mielőtt belépsz az állásinterjúra.

A világ, amelyben élünk, nem a logikán, az igazságon és az egyenlőségen alapul. Ezek csak olyan ideálok, amelyeket mi, emberek, kergetünk évszázadok óta. Az igyekezet, a tudás és a szorgalom mellett a siker az érzelmeken, a szerencsén és az emberi viszonyokon is múlik. Talán ez az oka, hogy nem feltétlenül a legokosabb, legjobb, legtehetségesebb emberek aratják le a babérokat.

Csak később jöttem rá, hogy a világ valójában nem kifejezetten észérvekre épül, sokkal inkább az érzelmekre.