Idézetek a türelemről
Várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.
A türelmetlenség mellett a félelem az ember legnagyobb ellensége, ez tud a leginkább lehúzni és félrevinni az útról.
Vannak dolgok, amelyeket megállítani, és vannak dolgok, melyeket siettetni nem lehet.
Én hiszek a tökéletes pillanatban. És az nem jön el valami gyakran.
A szerelem azt jelenti... hogy képes vagy várni.
A türelem rózsát terem. Egyebet nem.
Nincs a világon rosszabb, mint várni, meg szaladni valaki után.
Ha biciklivel indulsz valahová, nem nyomhatod le mindkét pedált egyszerre, mert felborulsz. Haladni csak úgy lehet, ha az egyik pedált nyomod, a másikat elengeded. Nyomás és elengedés együtt: ez a haladás titka.
Néha türelmesnek kell lenned, hogy elérhesd a céljaidat.
Ne indulj te se föl, se le: Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll.
Csodaország nem jön el azoknak, akik kikotyogják; csak azoknak jön el, akik csendben maradnak és várnak.
Ha a céljainkhoz vezető út során el akarunk jutni A-ból Z-be, azt a legbiztosabban úgy tehetjük meg, ha először B-be, majd C-be, aztán D-be jutunk el és így járjuk végig az utat. Ha akárcsak egyetlen lépést is kihagyunk, az általában kudarchoz vezet, még ha az adott pillanatban úgy is tűnik, hogy időt nyerünk ezáltal.
Te holt láng, most végre téged megtaláltalak!
Az igaz ember lehet türelmetlen, az igazság türelmes.
Várni. Ez volt az első lecke, amit megtanultam a szerelemről. A nap iszonyú lassan vánszorog, ezer tervet szősz, előre elképzeled az összes lehetséges párbeszédet, különböző fogadalmakat teszel, megígéred magadnak, hogy megváltozol - miközben egyre csak várod és várod, epedve és nyugtalanul, míg meg nem érkezik.
Facebook
Pinterest