Idézetek a türelemről
Ha két ember őszintén mer beszélgetni egymással, akkor nagyon fontos, hogy türelemmel viseltessenek egymás iránt, mert a tüskés kinövések megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. Könnyű két hét után a másik szemébe vágni, hogy nem változol. A jó tanár sem csak a teljesítményt, hanem sokszor a szándékot és apró lépéseket is megfelelően értékeli.
A türelemnek három különböző fajtáját ismerjük. Az első a közömbösség türelme, amely ügyet sem vet a sértésekre, jól tűri a bántalmakat. A második a viszontagságokat önkéntesen vállalók türelme, a harmadik pedig a tanítás megértéséből származó, tudatosan fejlesztett, mindenre kiterjedő türelem.
A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, mikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget.
Ha egy férfi bevonul a barlangjába, általában sérült a lelke, vagy egyedül próbálja megoldani a gondjait. (...) Ne üljünk közvetlenül a barlang szája előtt arra várva, hogy végre kijöjjön.
A türelem az ember igazi tisztasága.
Bárki belevághat valamibe. De az úgynevezett zsenialitás, ha elég bátorságot, önbizalmat szed össze, hogy legyen türelme befejezni.
Az életben a legjobb dolgokhoz leginkább türelemre van szükség.
Ahhoz, hogy az óceánból a parton kifogjuk a kishalat, a legjobb, ha kivetjük a hálót és várunk.
Mindenkiben van valami jó, csak meg kell találni. Egy tanárnak kötelessége a jót megkeresni és kibontakoztatni.
A türelem zavarba hozza a dühöngőt, és leszereli a rosszakarók ellenállását.
A türelem csak türelemmel sajátítható el, mint ahogy az ember úszni csak az úszás gyakorlása által tanulhat meg.
A találkozások megvárnak, de a legtöbbször éppen mi nem hagyjuk, hogy valóra váljanak.
A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
A türelem kér, sohasem követel. A türelem elviseli mások tökéletlenségét.
A türelem tulajdonképpen a szeretet építőművészete. Egyfajta "passzív" alkotás, amikor a belőlünk áradó szeretet és bizalom éppen azáltal készteti változásra a másik embert, hogy nem szólunk bele az életébe, nem sürgetjük, nem szabunk neki sem határidőt, sem feltételeket. Egyszerűen csak várunk rá. Ez a legfontosabb.