Idézetek a sikerről
Attól függetlenül, hogy milyen pályát választunk, ha felfedezzük, hogy minden legyőzött akadály voltaképpen egy következő akadályra készít fel, azon az úton haladunk, amely a sikerhez vezet.
Ne akarj sikeres lenni - minél inkább célul tűzöd ki a sikert, annál biztosabban elkerül. A sikert nem lehet üldözőbe venni, ahogy a boldogságot sem: a sikernek magának mintegy mellékhatásként, önkéntelenül kell jelentkeznie, mikor az ember valamely önmagánál nagyobb ügynek szenteli magát.
A győzelmek hajlamosak lekopni az emberről. A vereségek (...) azonban ott maradnak velünk, megérintik a vállunkat, lelassítják a lépteinket, kísértenek álmunkban.
Ameddig azt követeled, hogy mások ismerjék el fontosságodat, addig szenvedni fogsz, mert boldogságod az ő kezükben lesz. Felejts el "fontos" lenni! (...) Minél kevesebb elismerést követelsz, annál többet kapsz.
A szenzációknak megvan az a roppant sajnálatos tulajdonsága, hogy minél gyakrabban ismétlődnek, annál kisebbet durrannak.
A legsikeresebbek mindig azok lesznek, akik felismerik a darabolás hatalmát, vagyis, akik egyszerre soha nem harapnak annál nagyobb falatot, amit még ténylegesen meg is tudnak rágni.
A siker titka csupán az elhatározásban rejlik: elhatározod, mit akarsz elérni, majd napról napra kitartóan teszel is érte, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni.
Elrepült a nővérképzőben töltött négy év, s már ott is sorakozott az ünnepélyes avatáson. A bátyja nem tudott eljönni, mert éppen szolgálatban volt. Nagyon nehéz leírni, milyen érzés, amikor mindenkinek ott van valakije, csak neki nem.
A siker ízét nem lehet megunni. Tény, bármennyire szereted is, mondjuk, a szilvás gombócot, a negyedik nehezebben csúszik le, mint az első három. De a siker nem így működik. A siker függővé tesz. Ha egyszer belekóstoltál, habzsolni akarod újra meg újra. Megérezni az ízét sokadjára is.
Semmi sem homályosítja el úgy egy hős ragyogását, mint a kudarc.
Ha csak egy kicsit is merész az ember, bármit megszerezhet magának. Mindenki azt kapja, amiért fizet, és ha mégsem, akkor el kell gondolkodni, mit csináltunk rosszul, mert biztosan ez az oka.
A sikeres ember és az átlagember között az a különbség, hogy mennyi kritikát bírnak el. Az átlagember nem nagyon bírja a kritikát, ezért marad átlagos az élete. Ezért nem lesz belőle vezető. Az átlagember félelemben él, hogy mit mondanak vagy gondolnak róla mások. Ezért éli úgy az életét, hogy a többi átlagemberrel tart.
A hírnév hűtlen barát.
Ha nagy öröm ér minket, az egyúttal magában rejti a másoktól való elszigetelődés veszélyét is. Ezt önhittségnek is nevezzük, ami egy későbbi bukás kockázatával jár.
Együttérzés nélkül épp úgy bezárkózunk a sikerbe, mint ahogy a balsikerbe is. A saját lelkünk az, amely az utolsó vészfékként használja a negatívat, mielőtt a siker arrogánssá és vakká tenne minket felebarátainkkal szemben.