Idézetek a nőkről
Az asszonyi nemben is miért kellene csak Kleopátrák és Aspasiák emlékezetét fenntartani? - Azok a szeretetreméltók, akik elfelejtetnek, mert nem ültek királyi székben, vagy - nem szerettettek olyanoktul, akik trónusban ültek... mert jó szíveket nem bizonyíthatták meg királyi ajándékokkal... és nagy elméjeket nem trombitálták a világ előtt, de híven tűrtek, híven szerettek, férjeket és háznépeket boldoggá tették, szüleik örömei voltak, jó anyák, jó feleségek, jó leányok: miért nem érdemlenének ezek emlékezetoszlopot?
Az ördög lakik az asszonyokban (...), akkor is kelepelnek, kuncognak, vihorásznak, ha legjobb barátjuk fekszik a ravatalon.
A nők, ha elhagyják őket, sűrűn emlegetik az emberi érzéseket, de ők maguk oly egyszerűen hagyják faképnél a férfiakat, mintha egy követ dobnának a kútba. Volt, nincs, a loccsanást se hallotta senki.
A világegyetem két örök rejtélye: az időutazás és a nők!
Az elviselés képességében mi nők azért jeleskedünk, mert belül el tudjuk szenvedni, megélni, túlélni a reménytelen helyzeteket is - a férfinak viszont megoldást kell találnia mindenáron.
Egy lány legyen olyan, mint a madár a természetrajzi szertárban: szép alakú, és ne röpködjön ide-oda (...), csak éppen ne legyen kitömve, és ne legyen üvegszeme.
Vannak esetek, mikor a nő, bármilyen törékeny, és gyönge is a férfihoz hasonlítva, egyszerre erősebb lesz nemcsak a férfinál, hanem a világon mindennél.
Próbálja csak meg valaki jellemezni a tekintetük ragyogását: azt az olvadékony, bársonyos, édes fényt. Isten tudja, még mi mindent lehetne mondani a tekintetükről: kegyetlen is, lágy is, sőt olykor epedő vagy mint némelyek mondják: kéjes, vagy talán nem is, de ha igen, megejti a szívet, rezgésbe hozza a lelket, mint hegedűhúrt a vonó. Az ember egyszerűen nem talál rá szavakat - az emberi nem fele: az asszony - céda népség, semmi más.
- Anya, honnan tudod, hogy egy pasi az a pasi? - Úgy érted, hogy jó férj lesz-e belőle? (...) Az a titok, hogy a férfi jobban szeresse a nőt, mint fordítva. - Nem ugyanannyira kellene? - Soha nem lehet ugyanannyira (...). - De mi van akkor, ha a nő szeret jobban? - Akkor pokoli élet vár rá. Minden összeesküszik a nők ellen, mert az idő az ellenségünk. Mi öregszünk, míg a férfiak csak érlelődnek.
Nőként egy kapu előtt állsz. Ez a lehetőség kapuja, ahol adva van az arcod, az alakod és a beszéded, hogy magadhoz vonzz egy férfit. Ergo, addig kell megragadnod a fickót, amíg a kapu nyitva áll, mert ha egyszer bezárul, bumm, elúszik az esélyed, és fullasztó helyzetbe kerülsz. Egyedül. Érted? Oxigén nélkül. Senki sem élheti túl. (...) Egy férfi mindig találhat magának nőt, de fordítva ez már nem igaz.
Egy nő szívében legalább akkora erővel bír a titkolódzás, mint a közlekedés vágya. Megértetni s megfoghatlannak lenni egyaránt óhajt.
A nő a férfitől várja a biztonságot, az erőt, a védelmet, a támaszt, a szeretetet, a szerelmet, a gondoskodást. (...) Ezzel szemben a férfi egyetlen, biológiailag is megalapozott mély vágya: a szabadság.
A legrosszabb, amit egy férfival tehet a nő, (...) ha megfosztja attól a tudattól, hogy ő érték a nő szemében.
A nők azt kívánják: "Gondoskodj rólam, hallgass meg, és mondd újra meg újra, hogy szeretsz." Ezzel szemben mit kíván a férfi? "Kérlek, bízz meg bennem, értékelj engem, és fogadj el olyannak, amilyen vagyok!" (...) A férfinak mély szükséglete, hogy érezze az erőt, a fölényt, a biztonságot, a dominanciát.
A finom női ösztön többet ér sokszor, mint az elemző ész következtetése.
Sherlock Holmes visszatér c. film
Facebook
Pinterest