Idézetek a nőkről
Megtanultam, hogy sose várjak arra, hogy egy férfi megmentsen.
Nekünk, özvegyasszonyoknak az az egy jó megvan az életünkben, hogy nincs már, aki parancsoljon.
A férjes asszonyok, az anyák, az özvegyek, a nagymamák egy másik embercsoporthoz tartoztak, amely nem a megélt évek számával mérte az életkorát, hanem azzal, hogy még mennyi idő van hátra a sírig.
A nők számára csak két korosztály létezett: az eladósor, ami legfeljebb huszonkét éves korukig tartott, és az örök hajadonok: a vénlányok kora.
Minden kislánynak, aki nagyot álmodott: igen, bármire képes vagy - akár elnök is lehetsz.
Egy egyszerű férfi hogyan tudná valaha is kiismerni egy női lélek szövevényes útvesztőit?
Egy igazi lány nem tökéletes. Egy tökéletes lány pedig nem igazi.
Nőnek kor nem árt; a megszokás Örök varázsát nem koptatja el.
A nőknek van valami hatodik érzékük ahhoz, hogy kiszúrják a leghalványabb belső megrogyást is.
Az asszonyok tízévi házasság után hetenként háromszor menstruálnak.
Attól egy nő sem válik mocskossá, hogy piszkos a fantáziája.
A legtöbb nő számára van valami különösen hódító abban, ha valaki az erős karját ajánlja fel nekik; nem az adott pillanatban vágynak fizikai segítségre, inkább arról van szó, amikor a segítség érzése, az erő, mely rajtuk kívül álló ugyan, ám mégis az övék, találkozik a képzelet szakadatlan vágyával.
A csajok imádnak ábrándozni olyasmiről, amit elveszettnek hisznek, és előszeretettel sajnálkoznak amiatt, ami meg sem történt.
Kétség sem fér hozzá, a férfiak és a nők különbözőek. Mai társadalmunkat áthatja egy téves elképzelés, mely szerint az egyenlőség egyformaságot jelent. Valóban, a nő és a férfiak egyenlők, de egy biztos: nem egyformák.
A nők szeretnek ölelkezni. Legszívesebben megölelnének mindent, ami él és mozog.
Facebook
Pinterest