Idézetek a nőkről
A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének.
Bókolj minden nőnek, akivel találkozol. Öt százalékban megtérül - nem rossz befektetés.
Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!
A mohamedán nő semmi sem, csak egy virág, lehull és elmúlik, lelke virágillat, elfújja a szél, és nincs többé.
Az okos nő csukott szemmel csókolózik, de nyitott szemmel nézi meg, hogy kivel.
Egy nő haja szála többet ér, Mint száz pár szarvasmarha.
Az asszony olyan, mint az árnyék. Ha szaladsz utána, elfut előled, ha szaladsz előle, ő fut utánad.
Az a baj, hogy a nők vagy csúnyák, vagy szépek és buták, Vagy, ha szépek és okosak is egyben, nem állnak szóba velem. Ki érti ezt, ki érti ezt?
Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.
S miközben érzékelte a viselkedésnek azokat a rezdülésnyi árnyalatait, amelyekkel a nő alkalmazkodik a környezetéhez, a férfiba hirtelen belehasított, hogy ha ekkora igyekezetre van szükség, akkor ugyancsak nagy baj lehet.
Ha eljön az idő, egyetlen nőt sem lehet saját lelkiismerete ellen fordítani, csak akkor, ha valahol legbelül ő maga is akarja.
Ebben az életben a nők akaratuk ellenére kerülnek egyik férfitól a másikig, és csak reménykedhetnek benne, hogy végül olyannál kötnek ki, aki tiszteletben tartja a szabadságukat.
A nők tippelése mindig pontosabb, mint a férfiak állítása.
Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne.
Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. (...) Hivatása nem csupán abban áll, hogy szeresse otthonát, a házimunkát (mert nem esik le az aranygyűrű az ujjáról, ha jól főz, állatokat tart és kertészkedik), hanem attól is, hogy a serdülő ifjúságból jó katonákat, jó magyar asszonyokat neveljen a köznek. (...) S nem közönséges szív dobogott az olyan nő keblében, aki kettős feladatában egyformán megállta a helyét.