Idézetek a motivációról
Attól lehetsz valaki majd, hogy mi az, amit megteszel, Emlékre vagy érdemes, vagy a múlt ködébe veszel.
A civilizáció hajnala óta az emberek sóvárogtak megérteni világunk alapvető törvényeit. Van valami nagyon különleges az univerzumunk határaival kapcsolatban. És mi lehetne különlegesebb, mint hogy nincsenek határai? Ezért nem lehet határa az emberi igyekezetnek sem. Mind különbözőek vagyunk. Bármily rossznak tűnjék is az élet, mindig lehet egy célunk, amit sikerre vihetünk. Amíg élet van, remény is van.
Ha nem irányítjuk a sorsot egy magasabb rendű érték felé, ha a véletlen az úr, sötétségben tapogatózunk, a vak szörnyű szabadságát mondhatjuk a magunkénak.
A világ nem különleges és hétköznapi emberekre oszlik meg. Mindenkiben ott rejlik a lehetőség, hogy különleges legyen. Amíg valakinek van lelke és szabad akarata, bármi lehet belőle, bármit tehet, bármit választhat magának.
A világot nem érdekli az önérzeted. A világ azt várja el tőled, hogy érj el valamit azelőtt, hogy önérzeteskedsz.
Amíg nem teremted meg magadnak a tökéletes életet, másokéra leszel irigy. Ha viszont már tudod, neked mi a tökéletes, teszel is majd érte. És büszke leszel a másikra, ha neki már sikerült. És arra ösztönöz majd, hogy te is elérd a célodat, ha neki összejött.
Minden szív leáll egyszer... az számít, hogy mit teszünk vele, amíg ver!
A legnagyobb ellenség önmagad vagy. Harcolj vele. Tanulj tőle. Dolgozz rajta. Fordítsd át a negatív energiákat pozitívvá. Külső ellenséggel harcolni könnyű. A legfontosabb a belsődben rejtőző ellenség.
Nincs határ a között, amik vagyunk s amik szeretnénk lenni.
Minek maradnál két tűz között? A lehetetlen egy tévhit, semmi több. Döntsd el, hogy merre mész, Ne veszítsd el a fejedet semmiért.
Ha darabokra esel, mikor az élet elkerülhetetlen változásaival szembesülsz, sose lépsz előre.
Ha nem indulunk el, akkor biztosan nem fogunk megérkezni.
- Van egy példabeszéd két farmerről, akiknek égető szükségük volt esőre és mindketten imádkoztak esőért, de csak az egyikük ment ki, hogy előkészítse a földjét az esőre. Mit gondol, melyikük bízott az úrban, hogy küld neki esőt? - Az, amelyik elkészítette a földjét. - Maga melyikük? Az úr majd küld esőt, mikor jónak látja, maga csak készítse elő a földjét, hogy befogadja.
A kétségbeesés meglepő teljesítményre teszi képessé az embert.
Az ismeretlenségbe való ugrás mindig feltételezi a bizonytalanságot és a fájdalmat, hiszen aki beleugrik, nem tudhatja, mire fog esni, és szinte biztos, hogy megüti magát. De ha az ember nem mozdul, tuti boldogtalan lesz.