Idézetek a könyvről
Egy történet pusztán megannyi fekete jel egy fehér lapon, amíg nem olvassák.
Az olvasás komoly vigaszt nyújt.
Az autónak benzinre van szüksége, az emberi agynak pedig újabb és újabb gondolatokra. Ezekre pedig a könyvekben lelünk rá.
A történelem azt tanúsítja (...), hogy minél kevesebbet olvasnak, annál több könyvet vásárolnak.
Két világban élek. Az egyik a könyvek világa.
Ha egy szöveg felkerül a netre, akkor gyakorlatilag a végtelenségig fönn tud maradni, mert mindig lesz valaki, aki éppen le vagy föl fogja másolni. Ellentétben a papíralapú könyvekkel.
Optimista szerző nem ír előszót a saját műveihez, mert bízik abban, hogy azok önmagukért beszélnek, és meg van győződve arról, hogy mondanivalóját olvasói minden külön magyarázat nélkül is megértik.
Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal - de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban.
Vannak könyvek, amelyeket nem a saját akaratunkból írunk, hanem inkább kényszerből születnek: amelyeket meg kell írnunk, mert különben elvesznénk.
Néha még a fikció szerelmeseit is csak az igazság elégíti ki.
Annak, aki nem érti, minden könyv üres.
Ó, Könyv! Egyedül te nem árulsz el, nem támadsz rám, nem bántasz, nem hagysz el engem! Csendes vagy - de nevetsz, kiabálsz, énekelsz; szelíd vagy - de meghökkentesz, évődsz, csábítasz; kicsi vagy - de népek számlálatlan sokasága van tebenned; marék betű vagy csupán, de ha úgy tartja kedved, elszédíted az embert, összezavarod, megpörgeted, ködöt bocsátasz reá, hogy könnyek csordulnak ki a szeméből, elakad a lélegzete, s a lelke úgy csapdos a szélben, mint a lepedő, dagadozik, mint a tenger hulláma, szárnyakkal verdes!
Némelyik könyvben túlságosan sok az igazság. Másokban - túl kevés a hazugság.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.
Az ember valódi értéke azon ismerszik meg, ahogy a könyvekkel bánik.
Facebook
Pinterest