Idézetek a könyvről
Nem hiszem, nem is hittem soha, hogy a fiataloknak más könyvek valók, mint a felnőtteknek, legfeljebb annyiban, hogy ha a fiataloknak írunk, szigorú kritikusokkal kell számolnunk, olyanokkal, akik villámgyorsan felfedezik és elutasítják a nagyképű szakzsargon és hamis érzelmesség leghalványabb nyomát is.
Az olvasás - ha élvezetet okoz - segít élni. Átélni és túlélni is.
Ha elolvasol egy könyvet, legfeljebb azt kockáztatod, hogy többet tudsz meg a világról.
A történetek nem hasonlítanak egymásra, mégis azt mondják, hogy a világirodalomban mindössze nyolc elbeszélés van, a többi annak a nyolcnak a variációja.
Amikor olvasol, a saját képeidet, a saját filmedet alkotod meg a fejedben.
Rendszertelenül olvasgattam, hol ezt, hol azt, többnyire elmélkedő könyveket. Mily súlyosak valamennyien s mégis, aki eszik belőlük s befogadja testébe, felhők között él.
Ketten kellünk hozzá! Ahhoz, hogy élni tudjon egy érzés, egy gondolat, ketten kellünk. Én csak kezdem, de veled együtt folytatjuk.
Sose voltak barátaim, legalábbis nem közeliek. Talán ezért olvasok olyan sokat. A könyvek az igazi társaim.
Egy igazi könyvszerető ember nemcsak olvassa a könyvet. Hanem szereti is.
Egy félig olvasott könyv olyan, akár egy befejezetlen szerelmi kaland.
Az ismételgetés nem a tudományos művekre, hanem a tanító könyvekre jellemző - vagy a hittérítésre.
Ha beszélgetsz a könyvvel, inkább a kutató kételyével, mint a csodavárók vakhitével fordulj hozzá.
Az olvasás elfeledteti velem, valójában miért is olvasok, már csak merő vágyakozás vagyok, elepedek az után a pompázatosság és totális eredetiség után, amelyet itt oldalról oldalra fölfedezek.
Az olvasás talán inkább impregnáló aktus, amelynek során a tudat ugyan alaposan átitatódik, de olyan észrevétlen-ozmotikus módon, hogy a folyamatot magát nem észleljük.
Facebook
Pinterest