Idézetek a kitartásról
A rejtett lehetőségek csak akkor fedik fel magukat, amikor ők akarják. Mindig apró, félénk bestiáknak képzelem őket, amelyek lejönnek az itatóhoz inni. Ha el akarunk fogni egyet, nagyon csendben, nagyon ügyesen kell odakúsznunk.
A legkisebb és a legnagyobb dologban egyformán csak konoksággal, elszánt akarattal érhet el valamit az ember. (...) Újból és újból nekivágok, nem törődöm vele, meddig tart, mennyi erőfeszítésbe kerül, de elérem, amit akarok.
Hogy hova jutok, még nem tudom. Talpra állok, majd elbukom, De mégis újra kezdem. Miért volna másé, Ki általad lettem.
Soha ne add fel, érd el az álmaid, A kudarcok ne törjék a szárnyaid, Gyerünk, állj fel, próbáld meg még egyszer, Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Ha csak egy kicsit is merész az ember, bármit megszerezhet magának. Mindenki azt kapja, amiért fizet, és ha mégsem, akkor el kell gondolkodni, mit csináltunk rosszul, mert biztosan ez az oka.
Én nem leszek szolga, nem leszek báb. Meghalok inkább, de legalább Az maradok, aki mindig is voltam. Nem törnek meg se élve, se holtan!
Néha csak feladnám és tovább sétálnék, választanék egy másik életet, egy egyszerűbbet, kevesebb meglepetéssel és kihívással, aztán meg belegondolok, hogy az a vesztesek játszmája, aztán meg pofozom magam, hogy miért vesztesezem le azt, aki ácsorog, hisz én is azt teszem. Aztán meg ismét jár az agyam, és beugrik, hogy de nem is, mert haladok ám előre, fogják a kezemet, csak minden úgy összefolyik. Olyan nagyon. Nem is értem. Mindenesetre nyugtat, hogy a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket.
Érthető, hogy letört a kudarc. (...) De ha százszor ránk szakad az ég, százszor és százszor megismételjük, mert élni akarunk.
Hányan vágtunk már neki az élet labirintusának, hogy legyőzzük a bikafejű szörnyet, és mindig ide értünk vissza, mert nekünk nem Ménosz király leánya adott a kezünkbe fonalat.
A csata még nem dőlt el, még se meg nem nyertem, se el nem vesztettem. A kedvem azonban odavan. Előítéletekkel nem tudok észérveket szembeszegezni.
Az élniakaráshoz a puszta akarat kevés. És nekünk se égen, se földön nincs egyebünk, mint az élniakarás.
Itt állsz a magad csodálatos valóságában. Ne hidd, hogy kisebb lettél, mert megmutattad magad. Csak a gyávák, az irigyek fordulnak ellened, mert tudják, hogy te már nagyobb, erősebb vagy náluk. És ezt sokan nem tudják elviselni. De ne bánd. Mert ettől a mozdulattól lettél igazán ember. Mert elfogadtad a gyengeséget, amiből erőt merítettél.
Az én nézetem (...), hogy minden őrültség onnan ered, hogy az ember gyomra üres, agyveleje meg levegővel van teli. Csak bátorság, bátorság! Mert szerencsétlenségükben a kétségbeesés fogyasztja az egészséget, és sietteti a halált.
Az élet olyan, hogy a baj mindig csőstül jön. De az embernek nem szabad feladnia a harcot. (...) Nagy bajban nagyon nehéz erősnek maradni.
Ma megteszem, amit mások nem, és holnap elérem, amire ők nem képesek.
Facebook
Pinterest