Idézetek a kapcsolatról
A jó segíti az embert, a rossz gátolja. Ez lényegében akkor is így van, ha nem hiszünk a jó és rossz szellemekben.
Kevésre tartlak, hogy ne kelljen túl nagyot csalódnom benned.
Aki megszeret valakit, annak a másik fontosabbá lesz önmagánál: átadja neki a hatalmat önmaga fölött: gyöngévé lesz a másikat körüldédelgető szeretet gyöngédségében. Mégis: ebben a magáról megfeledkező odaadásban válik igazán önmagává. Ereje pedig megsokszorozódott, hiszen a legnagyobb ajándékban részesül: az örömévé, életerejévé vált annak, akit szeret.
Az fontos igazán, akit félünk elveszíteni.
Soul Eater - Lélekfalók c. film
A segítségkérés a lelki érettség jele. Nem arra vagyunk teremtve, hogy elszigetelten éljük az életünket. Céljainkat akkor tudjuk megvalósítani, ha közösségben élünk.
Úgy vagyunk megszerkesztve, hogy saját szívverésünkre nem tapaszthatjuk fülünket. Csak valaki máséra, és ebben a másban ismerhetjük fel a magunkét. Mernünk kell odahajolni. Fel kell ébrednie a vágynak, hogy odafigyeljünk a másikra. És abban a másikban megláthatom arcom.
Vannak pillanatok, amikor a dolgok hirtelen leegyszerűsödnek, letisztulnak bennünk. Amikor világossá válik, mi a fontos, ki a fontos, hogyan is kellene élni. Milyen jó lenne, ha ehhez nem kellene egy autóbaleset, egy szörnyű diagnózis, valamilyen tragédia!
Te nem én vagyok én nem te vagy két hiány pótolja egymást.
Ha nincs megoldás egy problémára az még nem jelenti hogy megoldhatatlanná válsz a megoldó számára.
Az embereknek csak akkor nyílik rá alkalmuk, hogy kedvesek legyenek és segítsenek, ha te felhagysz azzal, hogy bátornak és erősnek mutasd magad, amikor nem vagy az.
Akik a legközelebb állnak az emberhez, épp azok hisznek a legkevésbé a képességeiben, mindaddig, amíg fényes bizonyítékot nem szolgáltat, amely fölöslegessé teszi a hit segítségét.
Egy nézeteltérés gyors, eredményes és mindenki számára hasznos lezárására akkor van a legnagyobb esély, ha a felek egyenrangúként kezelik egymást, figyelembe veszik a másik érdekeit is, és egyikük sem veszi fel a szülők fölérendelt ("márpedig így lesz és kész"), vagy a gyerekek alárendelt ("igenis, értettem") szerepét.
Az emberek akkor is szerethetik egymást, ha nem mindenben egyezik a felfogásuk... ha engedjük másoknak, hogy ne értsenek velünk egyet, azzal emberi szabadságukat tartjuk tiszteletben.
Milyen kielégítő és örömteli lehet egy olyan kapcsolat, amelyben mindkét fél tiszteletben tartja a másikat, elfogadják egymás különbözőségét, őszintén törődnek egymás érzelmeivel és gondolataival, és mindketten egymás érdekeit tartják szem előtt.
A csapat annyit ér, mint a leggyengébb láncszem.