Idézetek a jóságról
Aki megmenti egy ember életét, az egy egész világot ment meg.
A jóságról nem tudni, honnan jön. Egyszerűen itt van, és lelkünk küszöbén mosolyog. Nem védekezhetünk ellene. Akármennyire észrevétlen, vagy éppen azért, be kell engednünk őt, eleinte hitetlenül, csodálkozva, végül a világ harsányan tetszelgő dolgainál jobban megszeretjük őt.
Nem az a kedvesség, ha megtesszük, amit felebarátunk kér, hanem az, ha örömünket leljük abban, ami másoknak kedvére való; a többi csak leereszkedés.
A kedvesség az a nyelv, amelyen a süket hallani tud, a vak pedig látni.
Mindig is éreztem, hogy nem lehetek egyszerre jó ember és az ellenük küzdő. Ha jó lennék, legyőznének. Feltéve, ha nem találok érdekesebb indokot a jóságra.
Ha a jó szándék nem párosul bölcsességgel, az eredmény: az erőszak győzelme.
A másokért való szenvedés váltja meg a lelket.
Sosem véletlenül adunk. Az mindig szándékos.
Életedre gondolj úgy, mint egy gyöngysorra! A jó cselekedetek fehér gyöngyként ragyognak rajta, a rosszak pedig fekete gyöngyként csúfítják el azt. Nincs olyan ügyes kezű mester, aki képes lenne utólag a fekete gyöngyöket kifehéríteni. Ezért kell törekedned arra, hogy életed gyöngysora csak hibátlan szemekből álljon.
Az élet úgy szép, ha másokért van.
Érezte, hogy a jóság nem valamilyen permanens emberi képesség és tulajdonság; a legtöbb, amire ember képes, ha néha, ritkán, nem védekezik tulajdon jósága és jóravaló készsége ellen. Minden más embertelen, hazug.
Jót tenni könnyű, ha sokan segítenek.
Aki jót tett, hallgasson. Beszéljen róla az, aki kapta.
Tegyünk jót, ahol csak lehet, szeressük mindennél jobban a szabadságot, ne tagadjuk meg az igazságot soha, még a trón előtt sem!
Áldott a kéz, amely megadta Ez áldott, édes biztatást, Áldott a szív, mely némán szenved S mégis tud vigasztalni mást.
Facebook
Pinterest