Idézetek az igaz szerelemről
Az, aki mindenekfelett a szerelem várásába szerelmes, sohasem fogja megismerni a találkozást.
Egy igazi pasasba fáradságmentesen, percek alatt beleszerethetsz. Viszont évszázadokig is eltarthat, amíg kitörlöd őt az emlékezetedből.
Minden férfi a nőnek első szerelme akar lenni, a nők pedig a férfi életében az utolsók szeretnének lenni.
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy szeress valakit és hagyd, hogy az viszontszeressen. De ha ismered a rossz dolgait, és mégis inkább elmenekülsz, semmiért sem lesz érdemes küzdened.
Amikor az ember szerelmes, bármit meg tud tanulni, és olyan dolgokat ismerhet meg, amelyekre álmában sem mert gondolni - mert a szerelem a kulcsa minden rejtély megfejtésének.
Minden férfi és minden nő kapcsolatban áll az energiával, amit szerelemnek hívnak, és ami valójában nem más, mint az ősi nyersanyag, amelyből az univerzum keletkezett. Ezt az energiát nem lehet manipulálni - ő az, aki gyengéden vezet minket, belőle származik minden tudásunk.
Nem baj, ha ez nem valóság, nem baj egyáltalán, csak hadd álmodjam. Maradnék még: amíg átitat és új életre kelt a különös varázslat. Mintha visszataláltam volna a lelkem sarkában gubbasztó, édes mesével találkozó lényhez: - hogy hívnak? - szépség a nevem -, s mintha egymásba vesztünk, eggyé olvadtunk volna. Ringass, szépség! Semmiféle műkábulat, álszédület nem érhet fel hozzád; olyan vagy, gyönyörű, mint a szerelem.
Hiszek a szerelemben. Mi másért vetettem volna bele magam olyan gyakran? Soha nem tartott sokáig, és ilyenkor a szívem megszakadt, vagy bezárult. De ez nem akadályozott meg abban, hogy legközelebb újra megnyissam. Aztán újra és újra.
A szerelem is akkor mutatkozik meg, ha bátran harcolunk érte. S ha elég bátrak voltunk, és megtaláltuk, végül még több szerelmet vonzunk magunkhoz.
Az egyetlen módja, hogy elkerüld a szenvedést az lenne, ha elutasítanád a szerelmet.
És mind magamba lenge lelkedet (fejed fölött, mint lampion lebeg) magamba mind, mohón, elégitetlen, ha húsevő virág lehetne testem. - De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem. Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.
Mert aki végkép senkié, Az mindenki falatja. Pusztíts hát szörnyű szerelem. Ölj meg. Ne hagyj magamra.
Csak egy kis féltékenység kell ahhoz, hogy eszét veszítse az ember. Vajákosoknak hisz, temetőben mászkál, koponyát, csontokat szedeget. Folyton sírhatnék kínozza, könnyek csiklandják orrát, és nagyítóra van szüksége ahhoz, hogy felfedezze magát a tükörben. A lelki szörny kicsinnyé tesz: eltörpülsz. És a fájdalom egyre csak dagad. Hízik, kórosan, sorvasztóan.
- Csak egy világ van – felelte a leány halkan – s akik szeretik egymást, találkoznak benne újra és újra. Találkoznak, elbúcsúznak és elmennek. Aztán újra találkoznak, és újra elmennek, újra meg újra, míg elérkezik az idő, amikor nem kell megváljanak egymástól többé.
Lehet, hogy ma még beugrom az orvoshoz. Felíratok valamit szerelem ellen. Rühellem a hollywoodi érzeményeket.
Facebook
Pinterest