Idézetek a gyermekről
A határok kijelölése és ezen keretek fenntartása a szülő feladata. A gyerek feladata pedig az, hogy ezeket megpróbálja átlépni, hogy kísérletezik az érzelmeivel és a lehetőségeivel, miközben érzi azt is, hogy a szülei tartják a kontrollt, és nem engedik ki a kezükből a gyeplőt.
A gyerek olyan, mint egy seb. Egy nyitott tartály, amelybe az élet sót szórhat.
Az ifjú ördögök gyülekezőhelyét iskolának hívják.
Ha meg akarsz ismerkedni a jövő század szörnyeivel, járd sorra az óvodákat...
A gyerekek, akár a kutyák. Ha cseszegetik őket, azt hiszik, tényleg megérdemlik.
Ha egy tinit engedsz a lakásodba, többé nincsenek személyes tárgyaid.
A gyermek agya olyan, mint a frissen hullott hó - mi meg hatalmas hótaposókkal összejárkáljuk, és benne hagyjuk a lábnyomunkat. A mi szüleink ránk sózták az összes hülyeségüket, az ő szüleik rájuk zúdították az ő marhaságaikat, és így tovább egészen az első gerincesekig. Ha meg akarjuk állítani ezt az ősi váltófutást, akkor muszáj tudatosítanunk a tökéletlenségeinket.
A csecsemő agyát a világhoz és az emberekhez fűződő kapcsolata formálja. Az interakciók idegrendszeri aktivitást váltanak ki, és alakítják az idegpályákat. Ahogy a baba növekszik, a genetikai hajlam és a tapasztalások összjátékából születik meg a személyiség.
Sok mindenre van időnk, de a gyermek ügye sürgős. Most fejlődnek a csontjai, most alakul a vére, az érzékei most bontakoznak. Nem várhatunk "Holnapig", "Ma" a gyermek neve!
A kisbaba pont olyan, mint a mangó. Ha megérik, lepottyan.
A gyermekek ártatlanok, és szeretik az igazságot, míg mi többnyire rosszlelkűek vagyunk, és természetünknél fogva inkább az irgalmat kedveljük.
Minden gyermeknek megvan a maga nyara, de minden nyár más gyermeket hagy maga után.
A csecsemők született könyvelők: figyelemre méltó adottsággal rendelkeznek a számok megértésére, és teljesen készen állnak mértani feladványok megoldására - legalábbis amikor azt kell kiókumlálniuk, hogyan manőverezzenek a háromdimenziós térben, rejtett kincsek utáni felfedezőútjaikon.
A csecsemők felfogóképességéről szerzett ismereteink bővítésének leginkább csak az szab határt, hogy mi, felnőttek mekkora leleményességet tanúsítunk e képesség felderítésében.
A gyermekek érzelmi magatartása szüntelenül befolyásolja a gondviselőét, és fordítva, a skála egyik végén kölcsönösen örömtelibb, a másikon pedig csüggesztőbb mindennapokhoz vezetve.
Facebook
Pinterest