Idézetek filmekből
Hunyd be a szemed, üsd össze a sarkadat háromszor, és mondogasd magadban: "Mindenütt jó, de legjobb otthon!"
Ha valaha még egyszer elindulok a boldogságomat keresni, nem megyek tovább a farmunk kerítésénél, mert ha ott nem találom, akkor biztos, hogy igazából el sem veszítettem.
Mind azt hisszük, nagyok leszünk, és kicsit csalódunk, ha reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk, könnyen elhalványul amellett, ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk, az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk, az csak a kezdet. Amire nem számítunk, attól változik meg az életünk.
Az ember, ha úgy adódik, nem riad vissza a legszörnyűbb bűnöktől sem. Képzeljen el egy olyan világot, ahol ez nem így van, ahol az erőszak nem szül új erőszakot, ahol az újságokat nem háború és erőszak tölti meg! Nos, egy ilyen világ csak akkor lehetséges, ha az ember megszűnik emberinek lenni.
Az evezősök reggelije Renoir-tól. Évente egyszer lefestem. Immár húsz éve. A legnehezebb a tekintet. Néha az az érzésem, megváltozik a hangulatuk, amíg hátat fordítok.
Harc nélkül elvesztett csata a fiatalon feladott élet.
Vajon lehet-e jövőnk, ha a múltunk a jelenünk?
Ha valamit butának tekintesz, azzá is válik.
Haragudni bárki tud, a megbocsátás a bátor tett.
Eljön a pillanat, amikor az egész már nem játék, és akkor vagy teszel egy lépést előre, vagy hanyatt-homlok elmenekülsz. Elfuthatnék, de az az igazság, hogy tetszik a csatamező.
Engem nem lehet elfelejteni, csak nehéz megjegyezni.
Ha a padlón vagy, szedjél föl onnan valamit!
Minden este megnézem a naplementét, és igyekszem a szívembe rejteni a lenyugvó nap utolsó sugarát, hogy átküldjem hozzád.
Van egy pillanat, mindig van egy pillanat, amikor engedhetsz vagy ellenállhatsz.
54 év, 7 hónap és 11 nap és éjszaka után a szívem végre betelt. És én felfedeztem az örömömet, hogy az élet az, és nem a halál, aminek nincs határa.