Idézetek filmekből
A szerelem olyan, mint egy átmeneti, őrült állapot: kitör, akár egy földrengés, aztán lecsillapodik. És miután lecsillapodott, dönteni kell. Az a nagy kérdés, vajon a gyökereitek úgy összefonódtak-e, hogy már elképzelni is lehetetlen, hogy valaha is elváljatok egymástól. Merthogy ez jelenti a szeretetet.
Csak hóbort, szeszély a szerelem? Nem! Halhatatlan, mint az örök igazság. Nem hervad, mint fiatalság múló virága, megterem kietlen tájakon, hol a természet fukar, hol a víz is alig, hol nincs reménysugár.
Amikor egy olyan életet élsz, ami álmokra épül, félő, hogy a múlt feledésbe merül, miközben hasztalan rohansz a cél felé. S ha egy pillanatra megállsz, megrémülsz. Eltévedtél.
Ravaszabb csak akkor leszel, ha ravaszabb ellenféllel játszol.
Erről szól az élet: szobák sorozatáról, és az ezen szobákban rekedt emberek határozzák meg leginkább az életünket.
Az élet egy olyan előadás főpróbája, amit sohasem tartanak meg.
A szerencse olyan, mint a Tour de France: egész évben várod, aztán észre sem veszed, és már el is múlt.
Ez a baj az élettel: semmi sem úgy történik, mint a filmekben.
Szerelem és egyéb katasztrófák
Az elmének megvan a hatalma alkotni. Mikor a problémán gondolkozol, a probléma is már meg van alkotva.
A tudás abból származik, ha megtaláljuk a válaszokat, de megérteni, hogy mit jelentenek a válaszok, adja meg a bölcsességet.
Sírj annyit, amennyit sírni akarsz. Felfrissülsz a sírás után, és újra képes leszel nevetni.
A tizenegyedik parancsolatot követjük: csapj le, mielőtt felebarátod lecsap.
Nem az számít, mekkorát tudsz ütni, hanem hogy milyen keményen állod az ütéseket, miközben csak mész előre.
A legtöbben a világot nem olyannak látják, mint amilyen, hanem olyannak, mint amilyenek ők saját maguk.
Mondani kell valamit a félig teli pohárról. Azt, hogy mikor mondjuk azt, hogy elég. Lassan elmosódik a határvonal, a szükség és a vágy barométere. Néha csupán csak kóstolót akarunk, máskor meg nem létezik olyan, hogy elég: a pohár megtelik, és mi mindig egyre többet akarunk.