Idézetek filmekből
Azok, akik nem törődnek a barátaikkal, rosszabbak a szemétnél.
Piszok nehéz csak a pillanatnak élni. A természetemből adódóan mindig van bennem egy kis elégedetlenség, folyamatosan próbálok mindent kijavítani. Ha kielégítem egy vágyamat, úgy érzem, az csak olaj a tűzre, de erről szól az élet, nem? Végül is a vágy az élet motorja!
Annyi mindennel szeretnék foglalkozni, hogy nem fér bele egy életbe. Sok tervem van, de már a tervezésnél elakadok.
A siker csak addig tart, amíg valaki el nem szúrja. A kudarc örökké tart.
A boldogságért tenni kell, ez az egyetlen, ami nem megszerezhető.
Család nélkül minden csak illúzió.
Amíg élünk, semmi sem végleges, az emlékeink sem.
Régen mennyire hittem a szerelemben, tele voltam reménnyel, és ma már semmiben nem hiszek, ami a szerelemmel kapcsolatos. Nincsenek érzéseim mások iránt, olyan, mintha az az egy éjszaka felemésztette volna minden érzelmemet és azóta nem tudok szeretni, mintha az az éjszaka megfosztott volna a boldogságtól. Adtam magamból valamit, amit elvittél, ott maradtam kifosztva, üresen. A valóság és a szerelem számomra ellentmondás.
Előfordul, hogy akit szeretsz, nem az, akivel kész vagy összekötni az életedet.
Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk. Pedig nem. Ő hozott helyre minket. Mindannyiunkat. És a magunk módján egymás életét is rendbe hoztuk.
Szerelmünk beteljesedése pedig nem más, mint egy kisbaba. Ezt adja nekünk a szerelem. Amikor először a karodban tartod a kislányodat, döbbenten nézed és nem érted, hogy lehet ilyen kicsi, apró kis emberke. Érzed az apró kis szívdobbanásait és attól kezdve ő az, akit a legjobban szeretsz a világon. Megfogadod, hogy vigyázni fogsz rá, hogy mindig mellette leszel és mindig számíthat rád, ha baj van. Ha rosszat álmodik, ha összetörik a kedvenc játékát... vagy a szívét.
Magamnak akartam bizonyítani, hogy én is képes vagyok rá: feladatot teljesítettem, miközben éreztem, hogy ez egyáltalán nem én vagyok. Akkor, abban a pillanatban úgy éreztem, mindegy, hogy kiért teszem.
Minden ló jó valamire. Lehet belőle kocsihúzó, felvezető ló, és még mindig jó ránézni. Az ember nem vet szemétre egy egész életet, csak mert kicsit rozoga.
A szerelem képes arra, hogy egyszer megérintsen és egy egész életre megmaradjon.
Mindig gyengének éreztem magam, hogy nem tudok csak így továbblépni. Ha egy viszony vagy egy házasság véget ér, szakítanak és elfelejtik egymást, úgy válnak meg egymástól, mint egy pár elnyűtt cipőtől. Senkit nem tudok elfelejteni, akihez valaha közöm volt. Minden egyes ember különleges, és feledhetetlen, senkit nem lehet pótolni, ami elveszett, elveszett. Mindig megvisel, ha egy kapcsolatom véget ér, nehezen heverem ki. Sokkal óvatosabb lettem, mert egyszerűen túl fájdalmas még egy futó kaland is, inkább bele sem megyek, akkor is nehezen szakadok el a másiktól, elveszek az apró dolgokban. Apró részleteikben látom őket, és mindenkiben van valami, ami megindít és hiányozni fog nekem, ezek az apró, gyönyörű részletek teszik pótolhatatlanná a másikat.
Facebook
Pinterest