Idézetek filmekből
Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, mintha megszűnnék létezni. Őrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból.
Tudod, fiam, mindig azt hagyják el, akit a legjobban szeretnek.
Mi az a szeretet? Mindenki szeret valamit. Az élet bonyolult, egymásért szinte sosem teszünk semmit. Azzal, hogy elhagyjuk, akit szeretünk, őt is tönkretesszük.
Mi lesz, ha megbánt? Mi lesz, ha elhagy? Mi lesz, ha meghal? Nem tudnám elviselni. Ezért rövidre zártam, nehogy megtörténjen. És mondjak valamit? Ez volt életem legeslegnagyobb baklövése. Te most ugyanezt a hibát akarod elkövetni, és átkozott legyek, ha végignézem. Kockáztatni kell (...), muszáj. Én nem tettem, és nézz rám, boldogtalan vagyok, árnyéka vagyok önmagamnak. Ez nem azt jelenti, hogy sosem fog megbántani, de azt garantálom, hogy bármennyire is fog fájni, soha semmi nem lesz fogható ahhoz a fájdalomhoz, amit a megbánás okoz. Hidd el, én megtapasztaltam mindkettőt. A fájdalom semmi a megbánáshoz képest, amit nap mint nap érzek. Ne menekülj el!
Időnként szükségünk van valakire, aki megmutatja, amit nem látunk magunktól - és örökre megváltoztat.
A távolság csak addig gyógyír, amíg újra nem találkozol szeretteiddel.
A házasság elavult és zsarnoki intézmény, amit már réges-rég el kellett volna törölni. És a szerelem nem más, mint a gyengék és bunkók egyetlen mentsvára. Olyan, mint valami varázslatos manna, amitől fontosnak érzed magad, ám valójában önállótlanná és dagadttá tesz.
Csak egyetlen Isten létezik, és a neve Halál. A halálnak csak egyetlen dolgot mondunk: "Ne ma!"
Az ember egyedül nem kezdhet új életet. Mindenkinek szüksége van egy útitársra, egy játszótársra, ha úgy tetszik, hogyha mi eltévednénk, ő mindig lássa az utat, hogyha vesztésre állnánk, akkor ő segítsen a küzdelemben.
Bár a szerelmem őrült, az elmém igyekszik lecsillapítani a szív fájdalmait, mondván, legyek türelmes és sose adjam fel a reményt.
Kezdetben ugyanabba a galaxisba születünk. Emberként jövünk a világra, és ugyanúgy élünk tovább az idő múlásával. Az emberek egymással való találkozása csodálatos dolog. A nevetés, a szomorúság, még a szerelem is. Összesítve mindenkinek egy százalék esélye van. Ráébredtem, hogy a világot mennyi sokszínű csoda járja át.
Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...
Nekem mindig túl kell lépnem a határt. Ha nem teszem meg, nem érzem úgy, hogy élek.
Minden férfi gyáva lenne, ha volna mersze hozzá.
No, akkor ez a csizma épp olyan, mint az a tudomány, amit te kínálsz nekünk. Kicsiny dolgokról akarsz sokat beszélni, de a sok beszély mögött az igaz szó könnyen megbújik, vagy talán el is vész végleg. Az én udvaromban ez nem erény, hanem bűn. Legalább akkora, mint kis lábra nagy csizmát varrni.
Facebook
Pinterest