Idézetek filmekből
A küzdj vagy fuss talán primitív neurológiai válasz, de attól még lehet hasznos opció. Néha az a helyes, ha küzdünk azért, amit akarunk, de gyakorta csak a félelmet küzdjük le. Félünk, hogy megsérülünk, vagy hogy újra elkövetjük ugyanazt a hibát. Igen, néha sokkal bölcsebb, ha elhúzzuk szépen a csíkot. Megyünk a magunk útján. Ez kissé ijesztő, nem csak nekünk, de a hátrahagyottaknak is, mert van rá esély, hogy nem fogják megérteni. Néhanapján szakítani kell a múlttal és belépni az ismeretlen területre. De ha úgy döntünk, hogy elfutunk... nos, attól még bármikor visszatérhetünk.
A barátaikkal a legszörnyűbb emberek is kedvesek.
Make It Happen - Dobd be magad!
Az emberiség kimondva-kimondatlanul sóvárog a szolgaságért. A szabadság csalfa fénye mindig megmérgezi a boldogságotokat, mert ott az önzés és a hatalomvágy. Arra születtetek, hogy szolgák legyetek, és végül térdeltek is.
A tanórák elbutítanak. Kiirtják az önálló gondolatokat.
Remény? A remény azoknak a luxusa, akiket nem terhel a végzet.
Bár kétségbeesetten próbáljuk megőrizni a titkainkat, minél mélyebbre temetjük őket, annál jobban kikívánkoznak.
Ebben a hatalmas és olykor félelmetes világban csak a másokkal való kapcsolatunk teszi lehetővé, hogy ne érezzük magunkat annyira egyedül.
Nem az istenektől kéne tartani, hanem egy türelmes ember haragjától!
Szeretjük hinni, hogy az agy mindenre képes, hogy nincs olyan, amit ne tudnánk megtanulni, elsajátítani, ha rászánjuk magunkat. De (...) vannak dolgok, amikre az agy nem képes. Olykor, amikor megoldhatatlan problémával állunk szemben, nem az agy képes azt megoldani, hanem a szív.
Az első találkozás az operával eldönti, hogy lesz tovább, az ember vagy megszereti, vagy megutálja. Ha tetszik, mindig szeretni fogja, ha nem, talán megtanulja méltányolni, de sohasem fog a lelkéhez férkőzni.
Minden nap van napfelkelte és naplemente is. Kiválaszthatod, melyiket szeretnéd. Elindulhatsz a szépség irányába.
Maga a legkevésbé sem primitív. Amit az agya nem tud, a szíve kipótolja.
Mit is mondtunk a látszatról? Igen, azt, hogy néha csal. De azért általában azt kapod, amit látsz.
A legveszélyesebb fájdalom az, amit nem érzünk.
Ha elég sokáig élünk egy bizonyos dolog nélkül, akkor könnyen elfelejthetjük, hogy mennyire szükségünk van rá. Elfelejtjük, hogy milyen volt, elfelejtjük, hogy milyen együtt élni vele. Nem azzal, amire szükségünk van, hanem azzal, amit akarunk. Ezért olyan fontos, hogy figyelmeztessük magunkat arra, hogy emlékezzünk. Csak azért, mert tudunk élni valami nélkül, nem jelenti azt, hogy kell is.
Facebook
Pinterest