Idézetek filmekből
Az a nő, akit meg lehet vásárolni... nem méltó arra, hogy megszerezzék.
Szerintem, ha valaki elég merész, hogy valóra váltsa álmait, már győzött, mindegy, hogy végződik.
Nincs ádázabb düh a pokolban sem, mint egy elhagyott nőé.
Nem az a fontos, hogy azt csináld, amit csinálni szeretsz, hanem hogy azzal szeresd együtt csinálni a dolgokat, akit szeretsz.
- Te imádkoztál és hittél egész életedben, soha nem tettél semmi rosszat, és most tessék, itt vagy! Te vagy a legjobb ember, akit ismerek, én pedig a legaljasabb. Te elmebajos lettél, az én életem viszont tökéletes! Ehhez mit szólsz? - Néha az ördög megengedi valakinek, hogy gondatlan életet éljen, mert nem akarja, hogy Isten felé forduljanak. A bűneid olyanok, mint egy börtöncella, kivéve, hogy feldíszített és kényelmes, és úgy tűnik, nincs szükség arra, hogy elhagyd. Az ajtó sarkig tárva, de egy nap az idő elfogy, és a cella ajtaja becsapódik, és hirtelen túl késő lesz.
A modor mutatja, mit érsz.
Egy nap... veszélyes szó. Igazából azt jelenti: soha.
A nagy fájdalom is isten adománya, hiába rejtőzöl el, zárkózol be egy zárdába, futsz a világ végére, a fájdalmad követ téged. Inkább szelídítsd meg az imáiddal.
A múltbeli viselkedés a legjobb előrejelzője a jövőbeli viselkedésnek.
Képzeld el, hogy minden, amit akartál, egy nap megjelenik előtted, és úgy hívja magát, hogy az életed. És aztán, amikor elkezdesz hinni benne, eltűnik, és hirtelen nagyon nehéz lesz elképzelned a jövődet. Ez a depresszió.
A dühös ember nem mindig bölcs.
Make It Happen - Dobd be magad!
A jó szónok a leghülyébb témát is érdekesen tudja előadni.
Make It Happen - Dobd be magad!
Miért vesződünk a kapcsolatokkal? (...) Genetikailag vágyunk az intim kapcsolatokra, vágyunk a szerelemre. A valóságban ez persze fájdalomhoz vezet, amiben a pszichénk sérülhet, sőt össze is omolhat. Akkor mindezek ellenére miért csináljuk mégis? Szerintem azért, mert elég, ha csak egyszer bejön, mert felismerjük azt, ami jó, és egy jó kapcsolatnak a puszta emléke is feltölt minket erővel. Arra emlékeztet, hogy bár most, a jelen pillanatban le vagyunk törve, de valójában sosem vagyunk teljesen egyedül.
Az álom az ember szívéből fakad és legtöbben szívünk szerint élünk, így álmok nélkül semmivé lennénk.
Aki soha nem panaszkodik, azt nem sajnálják.