Idézetek filmekből
Azt mondd, amit akarsz, vagy egyáltalán ne mondj semmit.
Jobban tudod, merre mész, ha tudod, honnan jöttél.
Sajnos, amit tennünk kéne és amit tehetünk, az igencsak eltér.
Reménykedjünk a legjobb lehetőségben, és készüljünk fel a legrosszabbra.
Tudod, úgy növünk fel, hogy arra tanítanak minket, mindenki egyenlő. Hogy nem vagyunk jobbak senki másnál. Persze ez hazugság. Vannak, akik tényleg jobbak másoknál, és akik felismerik, mi teszi őket jobbá és megtanulják kihasználni azt, azok lesznek sikeresek.
Minden megölt emberrel egyre távolabb vagyok az otthontól.
Egy igazi vezető, egy jó parancsnok nem olyan kérges szívű, hogy már nem érez fájdalmat, csak annyira, hogy képes legyen folytatni.
A legtöbb ember egy idő után rádöbben a saját halandóságára. Ez nem éppen egy egyedi élmény... a kérdés, hogy ettől megváltoztál-e? Ösztönzött-e, hogy kezdj valamit a rövid idővel, ami nekünk jutott?
Úgy érzem, fordulatot vett az életem. Olyan úton haladok, melyen még nem jártam. Semmi sem ismerős... még a táblák sem. Térjek le az útról, vagy menjek tovább előre? Egyedül menjek, vagy vigyek másokat is? Kiben bízhatok az utazás alatt?
Szeretni csak a férfiakat kell (...). A nőket akarni kell.
Lesznek napok, mikor olyan döntésekre kényszerültök, melyek a szeretteitek életére is hatással lesznek, és örökre megváltoztatnak benneteket. Ha elértek egy bizonyos kort, rájöttök, hogy férfinak lenni nem tiszteletet és erőt jelent, hanem hogy tudatában vagyunk a tetteinknek. A gyermek magával és saját, önző szükségleteivel törődik. A férfi kitekint, és mások igényei szerint cselekszik.
A Földet csak a bölcsőnknek szánták, a sírunknak nem.
Mikor valami ilyesmi történik, nincs mit tenni, nincs mit mondani, elárasztanak az érzelmek. Van egy régi kínai mese, mely szerint Isten azért adta az embereknek a fájdalmat, hogy legyen mit megosztaniuk.
A gyász olyan, mint egy bőrönd az ágy közepén. Nem számít, mi van, fel kell emelned és magaddal vinned mindennap. Bizonyos napokon sziklákkal lesz tele és azt fogod gondolni, nem bírod tovább. Később azonban könnyű lesz... mint a pehely.
Az ember elérkezik egy pontra, mikor rájön, hogy olyan dolgokat hajszol, amikre már nem is vágyik.