Idézetek a felfogásról
Magadért ölni gyilkosság. A kormányodért ölni hősiesség.
A félelem nem is olyan rossz dolog, ha nagyobb óvatosságra inti az embereket, mit tegyenek és mondjanak.
Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a műkedvelők biztosak és bőbeszédűek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz.
Fogalmam sincs, hogy eredményezett-e egy dal valaha is igazi, jelentőségteljes változást. Ez olyan, mintha mogyoróval dobálnánk egy gorillát.
Minden búcsú egy köszöntés is egyben.
Minden egyes államnak el kell döntenie, hogy egy személy retardált vagy sem. Azaz egy gyilkos életfogytiglant kaphat Maine-ben, ahol retardáltként kezelik, de gázkamrát kap Iowa-ban, ahol elég normális ahhoz, hogy meghaljon. Ugyanaz a fickó, ugyanaz a probléma, ugyanaz a bűncselekmény, két ellentétes végzet, attól függően, melyik láthatatlan országhatárt lépte át. Bűnös vagy ártatlan, fenébe! Egyesek ép identitása most geometriai kérdés.
Képzeljenek el egy kompot, amely egy folyó két partja között közlekedik! A víz egy bizonyos sebességgel folyik és tolja lefelé a hajót. A járműnek van egy motorja, az hajtja a hajócsavart és a hajót a másik part irányába tolja. Adott tehát két, egymással szemben ható erő. A hajó által követett útvonalat e kettő alakítja. Nem kell fizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, ha a víz nagyon lassan áramlik, a hajót pedig erős motor hajtja, akkor a hajó szinte nyílegyenesen megy át a másik partra. De ha erős az áramlás, a motor pedig csak erőlködik, a hajó elsodródik és jóval lejjebb éri el a túlsó partot. És persze van egy csomó köztes lehetőség. Nos, a gének és a környezet is így hatnak a magatartásra. Ha a hasonlatban szereplő áramlást a génekkel helyettesítem, a hajómotor helyére pedig a környezetet teszem, körülbelül ugyanezt a mechanizmust kapom. Néha, magatartásunkat illetően, a géneké a döntő szó, néha viszont a környezet hatása az erősebb és cselekedeteinket a kultúra határozza meg. De ahogy egy folyónak mindig van sodrása, a hajómotor pedig mindig kifejt valamilyen teljesítményt, úgy a magatartásunkat is két tényező, a gének és a környezet irányítja.
Ki tudja mérni a boldogságot? Csak mi magunk, magunknál. Túl alacsony? Vegyünk egy másik mércét vagy hasonlítsuk magunkat azokhoz, akik a boldogságlétra alacsonyabb fokán állnak! Ahogy a státusznál, úgy itt is, mindig vannak felettünk és alattunk is. Nézzünk tehát lefelé, az biztosan segít. Csak nehogy tériszonyunk legyen!
Nem az a fontos, hogy van vagy nincs, csakis és egyedül az, hogy miért hisszük, hogy van vagy hogy nincs.
A fényből jön a sötétség, a sötétségből a fény.
Nagy kövér kannyulak lennénk, meg se mozdulnánk, ha nem jönne mindig (...) a farkas és nem kergetne minket fel s alá. Neki köszönhetjük a (...) kondinkat, mert folyamatosan ugrásra készen áll, hogy a hibáinkra lecsapjon.
Az a teve, amelyiknek nincs púpja, nyomorék, ezt a társai éppúgy csúfolják, mint az emberek a púpos embert.
Minden új tapasztalat tanulságos, ha a helyes oldaláról szemléli az ember.
Tizennégy éves koromban apám annyira ostoba volt, hogy alig bírtam ki a társaságában. Mire huszonegy éves lettem, csodálkozva láttam, mennyit fejlődött hét év alatt.
Hogy egy ember hol nyugszik a halála után, nem számít. Ami lényeges, az az, hogy mihez kezdett az életével.