Idézetek a csókról
A lány, akiről eddig csak álmodtam, a lány, aki jobban hasonlít rám, mint bárki más, akit eddig ismertem, meg akar csókolni. Amikor félrehajtja a fejét, átveszem az irányítást. A szánk találkozik egy pillanatra, mielőtt beletúrok a hajába, és lágyan, gyengéden megcsókolom. Kezembe fogom az arcát, durva ujjaim alatt selymes a bőre, mint a kisbabáknak. A testem azt diktálná, hogy használjam ki a helyzetet, de az agyam (már amelyik a fejemben van) segít, hogy ne menjek túl messzire.
Csókolj meg, hadd tudjam meg, hogy működik-e még közöttünk a kémia... mert tiéd a szívem, a lelkem, meg minden, ami a kettő között van.
Ha bármi is közénk áll, ha bármilyen kétely merül fel, az mind feloldódott hosszú, szenvedélyes csókunkban.
Nyelvem elolvad a szádban, számban elolvad a nyelved. Szóviharból kimenekedvén: k ö z l ü n k.
Nincs is olyan jóízű dolog a világon, mint valaki mosolya a szádban.
A csók: költészet.
Az ember mindent elfeled, Élni, hazudni, halni, adni, De csók-kérő daganata A sírban sem fog lelohadni.
Az első csók kölniillatú, olyan, mint egy szerelmi bájital.
Felém fordította az arcát. Mosolygott, a szája keskeny résre nyílt, megcsillant a fogsora, rám függesztette kerekre nyílt szemét. (...) Sosem fogom elfelejteni, hogyan hajolt aztán felém, hogyan lett kifejezővé az arca, hogyan lepte el a lágyság, a gyöngédség és a felfénylő csend, mintha kivirágzott volna - sosem felejtem el, hogyan csillant felém az ajka, hogyan közeledett a szeme az enyémhez, hogyan nézett rám kérdőn, komolyan, tágra nyíltan és csillogón, és hogyan hunyta le aztán a szempilláit, mintha megadná magát.
Két ajaknak - az emberi test e nevetségesen csekély részecskéjének - egyszerű érintkezése az érzelmek legelemibb áramlatát indítja meg. Gazdagság, hatalom, dicsőség ezt a diadalmas örömöt, bor, kábítószer ezt a fölolvasztó mámort megadni nem tudja. (...) Az erőátvitel legcsodálatosabb bravúrja ez, amelyet megmagyarázni csak a lélek finom képességeivel lehet. A csóknak nincs fiziológiája. A csók az elragadtatott képzelet legmagasztosabb alkotása. A csók a szerelem spiritualizmusa, az ajk a szerelmes lélek médiuma.
Az első csók az, amellyel először veszi birtokába az egész embert a szerelem. Különös ismertetőjele, lemérhető hőfoka, megállapított időtartama, külalakja nincs, de erre nincs is szüksége. Az első csóknak megvan a maga egyéni jelentkező szava, amellyel félreérthetetlenül tudtul adja magát. Tévedés kizárva. Ha valaki nem érti meg a szót, ez annak a bizonysága, hogy nem is szóltak hozzá. Nem kell hozzá szótár, összehasonlító mérték, előismeret, mint ahogy nem kell zenei fül a mennydörgéshez.
Hagytuk játszani egymással a szájainkat, mint normális felnőttek a gyerekeket, és örültünk, hiszen a normális felnőttek is örülnek, ha a gyerekek olyan jól játszanak, hogy közben minden másról megfeledkeznek.
Mintha mindenütt, ahol érintettem, átlüktetett volna a szíve a bőrén. Imbolygott körülöttünk a tér, hiszen nem mi imbolyogtunk benne. Mozdulatlanul, egymás szorításába nyűgözve álltunk. Szelídítgette a két gyöngéd ajkával a szájam, kényeztessem én is az enyémmel az övét.
Látod, ez a hosszú házasság titka: (...) a csók. Úgy csókolj, mintha ez lenne az első és az utolsó.
Meg kellett csókolnom, fejfájós kényszert éreztem, hogy megcsókoljam. Ügyetlen volt a szája, forró és engedelmes. Fogvacogva próbált visszacsókolni, de a kezének már másik erő parancsolt, szabadulni akart a karomból.
Facebook
Pinterest