Bölcsességek
Ami volt, ugyanaz, ami ezután is lesz, és ami megtörtént, ugyanaz, ami ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.
Az élet megtanított arra, hogy pillanatnyi örömért ne áldozzam fel egész életem boldogságát.
Aki sokat kap, attól sokat várnak!
A gravitáció akkor igazán igaz, amikor zuhanunk, a levegő akkor, ha fulladozunk.
Az elnyomás gyakran érzékenyebbé, finomabbá, fogékonyabbá tesz.
Az embernek néha bele kell vágnia olyasmibe, amit helyesnek érez - azzal vége. Úgy értem: amiről a szíve azt súgja, hogy meg kell tennie. És ha utána elkezd rágódni a dolgon, és úgy érzi, megfeküdte az agyát, amit művelt, úgy, mintha a gyomrára ment volna, olyankor megbánja, és azt képzeli, rosszul tette. (...) Csak épp az nem jut az emberek eszébe, hogy nem a szívükben kellene kételkedniük, hanem éppenséggel ezekben a kétségekben. (...) Arról pedig, amit az ember szíve rejt - a legjobb nem beszélni.
Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog.
A legjobb tanár a tapasztalat.
Mindnyájunk életében egyaránt fordulnak elő kellemes és kellemetlen események. A bölcs ember a jó dolgokat őrzi meg emlékezetében, a rosszakat veszni engedi.
Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd.
A háború a legrosszabb módja annak, hogy ismereteket gyűjtsünk egy idegen kultúráról.
Ha minden szót összevonnánk, elveszítenék a jelentésüket, vagy legalábbis nagyon megnehezítenék a megértést: szükség van a szünetekre, a szavak közti fehér helyekre.
Bölcsebb lettem, s leszoktam arról, hogy az ostobák szavait értelmezzem, megfejtsem, vagy éppen felháborodjak ezeken. Régen száműztem volna az ostobákat, ma már inkább kikerülöm őket.
A tettek, vagy azok hiánya hangosabb a szónál.