Bölcsességek
Nem tisztességes másoktól olyat kérni, amire magad sem vagy hajlandó.
Alázattal kell élni, mert ébredés és elalvás között idegen kéz, ismeretlen szándék vezet bennünket.
Tudatlanságunk beismerése bölcsességre vall.
A bölcs nem kesereg azon, ami nincs, hanem annak örvend, amije van.
Vannak olyan pillanatok, amikor igenis kockáztatnunk kell, őrült lépéseket kell tennünk.
Az, hogy választunk egy utat, azt jelenti, hogy a többit elhagyjuk - aki megpróbál követni minden lehetséges utat, a végén mindegyiket elveszíti.
Ritkán látszik meg a sárról, hogy hópehely volt azelőtt.
A szellem számára nincs félszabadság. Vagy rabszolgának, vagy királynak kell lennie.
A szavak (és fogalmak) a valóságnak csak jelzései, nem tükröződései. De ahogy a kelet misztikusai állítják: "Amikor a bölcs a holdra mutat, a féleszű csak az ujjat látja."
A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat.
Az angyal a páncél, és a Hírnök a kard. A páncél minden körülmények között oltalmaz, véd, de a kard kieshet a kézből, sőt, a saját ura ellen is fordulhat. Mi több, a kard majd' mindenre jó, kivéve a hegyén ülni.
Arra kell törekednünk, hogy semmi se érjen minket váratlanul.
Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni.
Olyan nincs, hogy semmi sem történik. Nincsenek átlagos pillanatok.
Nem látunk túl azokon a döntéseken, amiket még nem hoztunk meg.