Bölcsességek
Az emberek szívesen segítenek, de utálják, ha kihasználják őket. A barátság és egymás támogatása kétirányú utca.
Nem úgy kerülünk ki a szakadékból, hogy másokat is belerántunk. Nekünk kell kimásznunk.
Gonoszság és jóság különös testvérek, gyakorta felcserélik egymás gúnyáját, hogy megtréfálják az amúgy is elvakultakat.
S azt mondtam-e (...), hogy amit vársz, azt ne oly türelmetlenül, ne oly buzgón és akaratosan várd? Azt mondtam-e, hogy azt kell szeretned, ami épp van, hogy közben örömmel várhasd a várhatót? S vajon azt mondtam-e, hogy rágódni nem szabad, mert nem érdemes?
Az ember ne a méltóságát védje, hanem a méltósága védje meg őt.
Többet ér egyetlen tökéletesen csiszolt gyémánt, mint egy zsákra való hibás kő.
Sok kéznek még a kő is enged!
A bosszú az igazság szeretetéből, s a rossz jóvátételére való vágyból ered.
Akármilyen súlyos következményei lehetnek is a titkos önvádnak, kétségtelenül gyilkosabb mérget csöpögtetett a szegény beteg szívébe az a kéz, amely segítséget kínált.
Azok az ember legfontosabb tapasztalatai, amelyek elviszik a végső határig. Csak ezekből tanulunk, mert ezekhez minden bátorságunkra szükségünk van. Ha egy gazda megalázza a cselédjét, vagy egy férfi megalázza a feleségét, az nem bátorság, hanem gyávaság, bosszú az életért. Ezek az emberek soha nem mertek a lelkük mélyére nézni, soha nem kérdezték, honnan származik a vágy a vadság felszabadítására.
Voltam néha bajban, Volt úgy, hogy én akartam, És volt, hogy más akarta, Hogy én akarjam úgy. Aztán persze, Többnyire minden más lett, És jót csak a változás tett. Én se hittem, de néha tényleg Ez az egyetlen kiút.
A cikázó villám sok mindent megvilágít, ami a legragyogóbb napsütésben is rejtve marad.
Az ember fejlődésének sem használ jobban, mint a krumpliénak, ha mindig újra meg újra ugyanabba a kiélt földbe plántálják nemzedékről nemzedékre.
Úgy élünk, hogy tudjuk, nem nyújthatjuk ki a kezünket valami után úgy, hogy közben nem eresztjük el azt, ami benne van.
Aki kérdez, az viselje el a választ is.
Facebook
Pinterest