Bölcsességek
Nem egyféle ész kell az élet megítéléséhez. (...) Aki egyetlen szempontból nézi a világot, akármilyen eszesnek mutatkozik is ebben, az ostobán fog ítélkezni.
Ugyanaz az erő teremti a rosszat és jót s innen van az, hogy amit mi rossznak nevezünk, abból jó is fakad számunkra s amit jónak érzünk, abból megannyi rossz. A nap érleli a kendert s ugyanakkor porlasztja a kenderkötelet. A nap élteti a bárányt, de a tigrist is. Ami fejleszti az értelmet, sorvasztja az ösztönöket. Ugyanaz a szél hajtja malmaidat s hordja el termőföldedet. A tudás fejleszti értelmedet s teszi tönkre eredendő, ártatlan és szép naivitásodat. A poklok kínjai tanítanak élettapasztalatra.
Minden mély gondolkodó jobban féli, hogy megértik, mint hogy félreértik. Az utóbbitól talán a hiúsága szenved; az előbbitől azonban szíve, együttérzése, mely mindig így beszél: "ó, miért akartok magatoknak oly súlyos sorsot, mint az enyém?"
Az Újszövetség nyelvén szeretni azt jelenti: azt teszem a másikkal, ami neki jó. Nem mindig az a jó, hogy simogatom. Néha az a jó, hogy keményen megfogom és visszarántom valami veszedelem elől.
Világosság nap nélkül van, áldás Isten nélkül nincs.
Van olyan bölcsesség, ami szomorúság; de van olyan szomorúság, ami eszelősség.
Hosszabb távon a nyers erő nem ér fel a fortéllyal.
Amikor a kút kiszárad, megismerjük a víz igazi értékét.
Mennyi minden van az életünkben, amely tökéletesen rendben van, és figyelemre sem méltatjuk, mert mindig csak arra a kevésre figyelünk, amely éppen nincs egészen rendben.
Ez különbözteti meg a mi teremtőnk erejét minden mástól, de főképp a gonosztól: hogy beléphetsz egy koromsötét szobába, telis-tele gonosszal, tele sötétséggel, de ha meggyújtasz egy pici gyertyát, azon nyomban, a sötétség szerteszalad. De az ellenkezője nem lehet. Nem lehet bemenni egy szép, világos szobába, mely telis-tele igazsággal, bölcsességgel, örömmel és egészséggel, harmóniával, az univerzummal. Vehet valaki akármennyi sötétséget, és bemehet vele abba a szép, világos szobába, de az égvilágon semmi hatása nem lesz!
Aki az igaz felismeréshez akar jutni, a nehézségek hegyét egyedül kell annak megmásznia.
Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk meg, mit akarunk teremteni.
Se a te utad, se a másoké nem az egyedül üdvözítő út. Aki felfelé kapaszkodik, sokszor meghorzsolja magát.
Ha túl sokan lelkesednek valamiért, az már épp elég ok, hogy az ember kételkedjék, és más utat keressen.
A hited vakhit, önáltatás, maszk, amely önmagad elől is takar. Nem az vagy, akinek véled magad. Látod, hogy gyakran nem neked, hanem másoknak van igaza. Ők tudják jobban - sajnos!
Facebook
Pinterest