Idézetek a beszédről
Mellőzd azokat a szólamokat, amelyeket mindenki használ. Találd meg saját hangodat még akkor is, amikor azt próbálod elmondani, amiről úgy gondolod, mindenki mondja.
Az ember ellen sokszor a saját szavai tanúskodnak.
Talán balga beszéd, hogy a gyümölcs termi a fát, de egy jókedvű "köszönöm" életre hívhatja a köszönet okát.
Kimondanának minket a szavak, de a torkukon akadunk.
A beszéd egy sajátos terápia (...). A szavakból kifakad a kelés.
A jó pletyizéshez idő kell.
Minden mondat mögött van valami, akár hallatszik, akár nem.
A legtöbb ember nem azért hallgatja meg a másikat, hogy megértse őt. Azért hallgatjuk, hogy válaszolhassunk neki.
Az erőszakkal betapasztott száj nem semmisíti meg az elhangzott sértést.
A természet úgy alkotta füleinket, hogy mindenkor nyitva legyenek, de a mi szánk természet szerint magától béfogódik.
Nem épületes a beszéd, mikor az unalmas.
Ijesztőnek tűnhet, hogy szavakba kell öntened, mit érzel, mire van szükséged, ha még sosem csináltál ilyet. De ha hallatod a hangod, az erőt ad.
A hallgatás válaszokat keres.
Senki nem szeret idegenekkel csevegni, kivéve az utazó ügynököket.
A legjobb kimondani, ami az ember szívét nyomja, kiönteni a lelkünket, elmondani a szeretteknek, hogy szeretjük őket, kérni azoktól, akiknek sérelmet okoztunk, hogy bocsássanak meg, és szembesíteni azokat, akik minket bántottak, azzal az igazsággal, hogy mit tettek. Ha olyasmiről van szó, amit ki kell mondani, akkor a beszéd mindig előrébb való a csendnél, de a kimondhatatlan tekintetében semmi haszna.