Idézetek a bátorságról
Mindenki kacérkodik a veszéllyel, persze azt feltételezve, hogy a veszély nem létezik.
Bátor lépések, amikre mindenki más azt mondja, megbolondultál: ilyenekre van szükséged! De vigyázz! A bátorság nem vakmerőség. A bátorság gondolkodik. A vakmerőség nem. Hiba lenne beleugranod valamibe, ha fogalmad nincs, mi van az alján. Azért nem árt, ha tudod, milyen mély a kút!
Néha több bátorság kell az élethez, mint ahhoz, hogy végezzünk magunkkal.
Van olyan erő, mely hatalmasabb, mint a félelem. Erőteljesebb, mint az önvédelem ösztöne.
A szokás hatalmas szövetséges lehet, barátom. A félelem vagy a harag szokása csakúgy, mint az önfegyelem és bátorság szokása.
Te sokkal bátrabb vagy, mint én valaha is lehetek, mert te érző szívedből, érzékeny lelkedből kovácsolod ezt a vitézséget, míg engem az istenek eleve úgy teremtettek, hogy már a bölcsőben is vagdalkoztam és rugdalóztam.
Csak akik mernek nagyot bukni, azok képesek valaha is nagyot teljesíteni.
A bátorság olyan félelem, amely már elmondta az imáit.
A bátorság nem azt jelenti, hogy uccu, ütlegeket osztogatsz azoknak, akik más igazságokat képviselnek, mint te.
Nem számít, ki vagy, nem számít, mit birtokolsz, néha egy kis bátorság meg tudja változtatni a történelem menetét.
Te magad is egy folyó vagy, folyamatosan változó. Az életben semmi sem örök. És aki ezt nem fogadja el, nagyon sokat fog szenvedni. Én is szenvedtem rengeteget, mert nem akartam a változást. Az állandót, a biztosat kerestem. És az élet megtanított arra, hogy bizony kockáztatni kell, elhagyni a komfortzónát és vállalni a változást. Mert megéri. Talán még nem látjuk, de később összeáll majd a kép.
Ha nem lenne gyáva a brancsban, akkor a bátorság semmit nem érne.
Egy kevés bátorság nélkül még senki sem lett szerelmes.
Élj merészen. Feszegesd a határaidat. Ne érd be kevéssel.
A félmeztelenség a szegény ember meztelensége.