Zsenialitás
Amikor egy valódi géniusz születik e világra, azt a legbiztosabban az jelzi, hogy minden ostoba szövetségbe gyűlik ellene.
A zseniális ember szót sem ejt lángeszéről, a furfangos kikürtöli és szükségszerűen célt is ér vele.
A zseni átvilágít egy vad bozótot; a tehetség megtalálja a bozóton keresztülvezető keskeny ösvényt.
Az ember természetes állapota valamilyen normális értelmesség, hacsak ezt különböző sérülések, testi-lelki betegségek nem csökkentik le a félénkség, a korlátoltság szintjére. Merem állítani és hiszem is, hogy a Leonardók, Newtonok és Einsteinek többen vannak, mint ahogy azt a történelem mutatja, csakhogy gyakran nincs alkalmuk kifejlődni, és így színre lépni.
Intelligensnek lenni nem ugyanaz, mint erősnek lenni. Az erős ember minden helyzetben erős, de a zseni lehet briliáns egyes helyzetekben, míg teljesen bugyuta más szituációkban.
A zseni bosszantja azokat, akik nem rendelkeznek különleges képességgel, tehát szinte mindenkit. A zsenialitás eltávolít azoktól, akiket szeretsz, és féltékenységet szül a többiekben.
A megfelelő anyagi támogatás hiányát (...) semmiféle zsenialitás nem képes kompenzálni.