Viszontagságok
Minden viszontagság, kudarc és fájdalom magában hordja valamilyen vele egyenértékű jótétemény csíráját!
Miközben próbálom megérteni az élet működését - és hogy az egyik ember miért veszi könnyebben a viszontagságokat, mint a másik -, mindig oda lyukadok ki, hogy attól függ, igent mondunk-e az életre, vagyis szeretjük-e az életet, még a silányat is, és önmagunkat, bárhogy leltünk is rá.
Az élet legcsodásabb ajándékai általában viszontagságokba csomagolva érkeznek.
Az elrohant viszontagságos idő nemcsak elvitt, hanem hozott is valamit. Más emberekké formálódtak, akiknek a gondolatai kiléptek a múlt szűk korlátai közül.
Ó! édes a viszontagság gyümölcse, Mely, mint az ocsmány és mérges varangy, Fejében drága gyöngyszemet visel; Ez élet itt piaczi zajtól menten, A fában nyelvet, könyvet a patakban, A kőben szót s mindenben jót talál.
Az emberiség akkor a legfenségesebb, amikor viszontagsággal néz szembe.
Ostobaság megpróbálni a kezünkben tartani a világot, s egy teljességgel hamis biztonságban hinni, mert aki így él, azt felkészületlenül érik az élet viszontagságai.
A remény fontos, mert lehet, hogy a jelenlegi pillanatot nehéz elviselni. Ha hisszük, hogy a holnap jobb lesz, a ma viszontagságait is el tudjuk viselni.