Visszatérő szerelem
Az lehetetlen, hogy egy olyan szerelem, mint amilyen a miénk volt, ne hatoljon be még a csontvelőbe is. Ez a fajta szerelem átmenetileg visszahúzódhat, de mindig készen áll arra, hogy visszatérjen. Mint a világ legédesebb rákja.
Mindannyiunknak egyetlen célunk van a teremtésben, ez pedig a Szeretet. De ez nem korlátozódhat egy emberre - szét van szórva a világban, és arra vár, hogy megtaláljuk. Ébredj föl, ébredj rá erre a szeretetre. Ami elmúlt, nem biztos, hogy visszatér. Ami jön, azt föl kell ismerni.
Magányukban az emberek felfedezik a szerelmet, amely különben talán észrevétlenül érkezett volna. Magányukban megértik és képesek tisztelni a szerelmet, amely véget ért. Magányukban el tudják dönteni, hogy érdemes-e küzdeni azért, hogy visszatérjen, vagy hagyni kell, hogy mindenki menjen a maga útjára. Magányukban megtanulják, hogy nemet mondani nem feltétlenül szívtelenség, igent mondani pedig nem feltétlenül erény.
A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. (...) Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.
Ha gyűlölsz valakit, akit korábban szerettél, és úgy gondolod, hogy valami nagy szemétséget követett el - valószínűleg így is volt. Nem fogod újra szeretni. Nem fog bocsánatot kérni, és visszajönni hozzád. Könnyen lehet, hogy soha többet nem is gondol rád, annyira leköti az, hogy valaki másra gondoljon.
Talán majd lesz még egy perc,
Talán újra szeretsz?
Ha nem ma, majd
lesz még holnap.