Változás
Általában csak akkor jövünk rá, hogy képesek vagyunk változni, amikor rá vagyunk kényszerítve a változásra! Azért, mert kényelmesebbnek találjuk a régi problémákat, mint az új megoldásokat.
Azt hiszem, a korral mindenki megváltozik. Nem kell koncentrációs táborok túlélőjének lenned, hogy felfogd, a tapasztalataink megváltoztatnak bennünket.
A világ nem egy véges folyamat, amely kezdődik és egyszer befejeződik, hanem végtelen változások végtelen sora, folyama. És miért lenne az emberi létezés kivétel ebből a folyamatból, a változások sorából?
Az ember évezredek óta ugyanolyan, csak hiszi, hogy változik. A történelem egy nagy körforgás.
Az emberi társadalmak általában nem újító jellegűek, hanem hierarchikusak és ritualisztikusak. A változásra irányuló javaslatokat gyanakodva fogadják, mert a rituálé és a hierarchia kellemetlen módosulását ígérik: a rituálé egyik készletének másikra való kicserélését vagy talán egy kevésbé szertartásos, kevésbé strukturált társadalom létrejöttét vonják maguk után. Ám mégis vannak idők, amikor a társadalmaknak meg kell változniuk.
Néha olyan hirtelen és olyan hevesen történnek a változások az életben, hogy nincs idő feldolgozni őket. Időre van szükség, hogy leülepedjen az élmény, és a nyugalom csak akkor következhet be, ha az ember agya elegendő ideig lötyögött ide-oda a koponyájában.
A változás az élet rendje, a fák se kérnek bocsánatot, amiért változnak, én miért kérjek?
Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember.
Ha egyetlen pillanatra sem menekülök a változás elől, hanem tudatosan élem meg, türelmesebb leszek azzal, ami amúgy is elkerülhetetlen.
Facebook
Pinterest