Tudomány és művészet
A tudomány a művészetnek sem szükséges előfeltétele, sem szükségképpeni kísérője. Mindkettő megállhat, s kell is hogy megálljon egymás mellett, de lehetőleg egyik se avatkozzék bele a másik hatáskörébe.
Gondolkodni és festeni két különböző művelet, érezni és bölcselkedni két olyan dolog, mely ugyan le nem rontja egymást, de mely rendszerint nem a legjobban fér meg egymással.
Művészet és tudomány, ellenséges hatalmak. Csak nagyon gazdagok és hatalmasok, csak ritka, kivételes emberek barátkozhatnak meg egyidejűleg, veszedelem és kár nélkül mindkettővel.
A modern festők olyan mintázatokat, alakzatokat láttak vagy sejtettek meg, amelyeket sokszor évtizedek múlva produkáltak a modern műszerek, s amelyekben a természet jelenségeinek egy-egy lényegi vonása jelenik meg, persze áttételesen. Ez nem miszticizmus, abban én nem hiszek (...) - arról van szó, hogy a művész a maga érzékeny idegrendszerén keresztül feldolgozza a környezet, a mai emberi lét minden behatását, és műveiben tükröződik a huszadik század harmadik harmadának, a tudományos-technikai forradalomnak egész légköre, ellentmondások, remények és rettenetek, amiben ma az emberiség él...
A tudományban, a technikában nem lehet kétszer ugyanazt a dolgot feltalálni. A művészetben: ahány egyéniség, annyi könyvet lehet írni ugyanarról a témáról, és mégis mindig új könyv lesz.
Ha a költő egyúttal fizikus is lehetne, elmondhatná mindazt az örömet, elégedettséget és hódolatot, amit e tudomány művelése ébreszt.
A művész ösztönösen kitalálja maga köré a világot, a kutató épp ezt nem teheti, ő csak rögzít, megmagyarázhat legfeljebb, de nem tesz, nem tehet hozzá semmit a megtapasztalhatóhoz.
Aki igazából eljegyzi magát a tudománnyal, az ugyanúgy álmodik, mint a költő. Ilyen vonatkozásban nincs különbség a tudós és a művész között.
Talán furcsán hangzik az, hogy a tudós ugyanúgy a teljes személyiségével vesz részt az alkotásban, mint a művész, ám ezen a téren a tudós és a szakember között körülbelül olyan a viszony, mint a művész és az iparos között.
A tudomány és a művészet között alapvető különbségek is vannak. A tudós eredményét az intuíció és az ötlet kidolgozása után még validálni kell, valamint úgy kell leírni, hogy az később megismételhető legyen. A tudományos világ csak mindezen tényezők teljesülése esetén fogadja el az adott eredményt. A művész tevékenységében viszont mindenképpen szükség van valamilyen egyedi vonásra, elemre. Ha azt megismétlik, az iparművészetnek vagy plagizálásnak minősül.
A matematika majdnem ugyanazokat a szellemi erőket állítja sorompóba, mint amelyeket a költészet és a művészet is megkíván.
Facebook
Pinterest