Templomba járás
Az emberek azért mennek a templomokba, amiért a kocsmákba: hogy elkábítsák magukat, hogy elfeledjék nyomorukat, hogy elfeledkezzenek pár percre magukról, szabadon, és boldogan.
Csupán példaadás végett járni templomba, ezt afféle álszenteskedésnek tartom; legalábbis nem több, mint komédia, a komédiának pedig csak a színházban a helye. - Ellenben a rend, a hasznos és nemes élet, az erény példájává válni, van-e ennél magasztosabb hivatás egy ember számára!?
Menj a templomba most! Kerüld el a karácsonyi tolongást!
Hívő ember vagyok, pedig sose járok templomba. És tudod, miért? Mert nem hiszem el, hogy a hit és a vallás szinonimái egymásnak. A hívő ember Istent szereti, a vallásos az egyházát. A hit belülről jön, a vallás kívülről. A hit belső késztetés, a vallás tradíció.
A vallásosságot nem a templomba járás vagy a Biblia olvasása szüli, hanem az ember saját, legbelsőbb érzelmi élményei, a különösen heves fájdalom vagy épp a kitörő öröm.
A templomba járás nem tesz jobban kereszténnyé, mint a garázsba járás autóvá.
Ha megnövök, én bizony fütyülök majd a templomba járásra. Szerintem egyedül is eltalálok a mennyországba.
Minden ember az égbe vágyik, de az ég magasan van, mi pedig itt vagyunk lenn a sárban... az égbe vezető út meredek, és szédítő a mélység, ha lenéztek róla... a legtöbb ember szédül is, és aki szédül, az érthető módon kapaszkodókra vágyik... ilyen kapaszkodó nektek a templomba járás és az egyház... másoknak ilyen kapaszkodó a körülmetélés és a szombat megtartása, vagy a napi ötszöri ima és a mekkai zarándoklat stb. stb... ezzel nincs is semmi baj, de nem mindenki szédül, és ne várjátok el senkitől, hogy az általatok kedvelt kapaszkodókat használja.
Facebook
Pinterest