Tavaszi napsütés
Ahogy a réten, a tavaszi fényben valahol egy fehér virág, úgy szeretném naponta én is köszönni a nap színaranyát, ahogy a sólyom suhan a szélben hajnalok hajnalán, büszkén és szabadon, úgy, mint hajdanán.
Jelentéktelen apróság lenne élvezni a napot, fürdeni a tavasz fényében, szeretni valakit, gondolni a másikra?
A kertben ültek a szép tavaszi napsütésben, a régi hintán, és az egész világból csakis egymást látták.
Egy kedves szó olyan, akár a tavaszi napsütés.
Minden tavasznak van egy kitüntetett napja, ami minden más tavaszi napnál fényesebb. Mikor a napsugár még csiklandóbban játszik a tarkón, mikor a szellők még huncutabbul fütyülnek, mikor a kikelet ritmusára még veszélyesebben ver a szív, mint más tavaszi reggeleken. Naptárakban sajnos nincs jelölve ez a kacér és szédítő ünnep, ezzel a páratlan reggellel csakis a lélek számol.