Tapasztalat
A tapasztalat az, amit az ember akkor kap, amikor nem azt kapja, amit akart.
Ha sokat vagy egy helyen, ha feküdnöd kell és mindig ugyanabból a szögből látod a dolgokat, meglátod az igazi mintázatukat, mint ahogy a felhőkbe belelátod a formát.
Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet megtanulni. Ahhoz, hogy teljes mértékben a magunkévá tegyük, át is kell élni őket.
Gyakran összetévesztjük a tapasztalatot a tanulással. A tapasztalat önmegismeréshez vezet, bölcsességet, az élet megbecsülését adja. De hogy ebből tanulunk-e, az a következő akadálynál fog kiderülni.
Minél nagyobb valaminek a hatása, annál kisebb számú megfigyelés kell ahhoz, hogy megértsük. A forró kályhához például elég egyszer hozzányúlnunk, rögtön tudni fogjuk, hogy veszélyes. Kávézni viszont több ezerszer kell ahhoz, hogy megállapítsuk, hajlamos-e megfájdulni tőle a fejünk, vagy sem. Vajon melyik lecke a fontosabb? Nyilván a forró kályha leckéje, amely a hatás intenzitása miatt villámgyorsan, minimális adatmennyiség mellett is megmutatkozik.
Ugyanabban a világban élünk, de azért nem egészen. (...) Tekintetek, hanghordozások, pillantások, reakciók: mindössze ennyi választ el minket attól, amit megélünk.
Ha valaki saját tapasztalatból merít, más szinten lát bele a dolgokba, legyen az rák, függőség vagy bármi.
A tapasztalat útján történő tanulással az a baj, hogy soha nem jutsz el az érettségiig.
Az, amit szubjektíven megtapasztalunk, sokkal jobban hasonlít egy regényre vagy filmre, mint a fizikai valóság tudományos leírására.
A tapasztalat akkor is védőkorlátot emel a külvilág felé, ha nem keményíti meg az embert.
A tapasztalat nehéz tanár, mivel először jön a teszt, és csak utána a lecke.
Facebook
Pinterest