Szerelem és gyűlölet
A szerelem, a gyűlölet, a vágy - végső soron nem ugyanaz-e? Egység a hármasságban.
A mostani nagy gyűlölet gyakran egyedüli jele az elmúlt nagy szerelemnek.
Ennyi kell csak hozzá: egyetlen csepp félelem, és a szerelem gyűlöletté savanyodik.
Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyűlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
Vádolni valakit azért, hogy szerelmes lett vagy szerelme elmult, ostobaság (...); a szerelem és gyűlölet nem tőlünk függ.
Már csak elalvás előtt gondolok rád
nem szeretlek már hát nem is gyűlöllek
pedig tudom gyűlölnöm kellene
ha tudnám gyűlölni akit szerettem.
Soha ne feledd, a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, ahogy az emberek gondolják, hanem a félelem. A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem. A szerelemben kitágulsz - a félelemben összezsugorodsz. A félelemben bezárulsz - szerelemben kitárulsz. Ha félsz, kételkedsz; ha szeretsz, akkor bízol. A félelemben magányos vagy, a szerelemben viszont te eltűnsz, ezért a magányosság kérdése fel sem merül.
A szerelem ugyanolyan, mint a gyűlölet. Bármit teszel, nem tudsz szabadulni tőle.
Mily vad a gyűlölet - s a szerelem!
Vad szerelem! Szerelmes gyűlölet!
Ó, semmiből fogantatott valóság!
Ó, terhes semmi! Ó, komor bohóság!
Ó, szépségek förtelmes káosza!
Ólmos pehely, fagyos láng, tiszta füst,
Virrasztó álom, sorvasztó öröm:
Ilyen szerelmem! - s épp ezt gyűlölöm!