Rossz emberek
Sok ember él a világon, akinek meg kellene halnia, de csak nem hal meg; és sokaknak nem kellene meghalniuk, de mégis meghalnak.
Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. A jó ember jobban alszik, viszont úgy néz ki, a rosszak jobban élvezik az ébrenlétet.
A XX. század, ahonnan érkeztünk, több rossz embert csinált, mint amennyit elpusztított. Ahogy éltünk, már nem lehet, ahogy kellene, még nem tudunk.
Írhat valaki rossz verseket, attól még lehet jó ember. De rossz embernek lenni és jó verseket írni lehetetlen.
Jó ember szava követ lágyít, rossz ember szava fejet fájdít.
Már értem, miért használják annyi horrorfilmben ezt az eszközt: a titokzatos kopogtatást. Azért, mert olyan súlya van, mint egy rémálomnak. Az ember nem tudja, mi van odakint, de azt igen, hogy ajtót fog nyitni. Arra gondol, amire én: a rossz emberek nem szoktak bekopogni.
Amikor a rossz emberek összeállnak, a jóknak társulniuk kell, különben egyenként elbuknak, cseppet sem sajnált áldozatként egy hitvány küzdelemben.
A dolgokat úgy lehet megoldani, ha politikailag hasznossá teszed a rossz embereknek, hogy jó dolgokat tegyenek.
Az emberek szeretik hangoztatni, hogy mindenkin lehet javítani, mindenkinek van esélye. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem így van. A jó emberekkel néha előfordul, hogy a rosszat választják, de a rossz emberek nem tudják a jót választani.
Csak jó könyveket olvass és csak jó társaságba járj, mert a rossz könyvek és a rossz emberek többet ronthatnak, mint a mennyit a jó művek s a tisztességes emberek javíthatnak rajtad.
Facebook
Pinterest