Önállóság
Bármennyire is szeretnéd, senki más terheit nem veheted a válladra. Ez nem így működik. Csakis magaddal kell foglalkoznod, mert más úgysem törődik veled.
Akit nagyon szeretsz,
Soha meg ne csókold, ne öleld meg,
Áhítattal csak a kezét fogd meg.
Akit nagyon szeretsz:
Közted s közte, mint egy tündérfátyol,
Lebegjen a távol.
Akármilyen próbatételekkel és korlátozásokkal is szembesülünk, fenn akarjuk tartani a jogot - a szabadságot -, hogy mi írhassuk életünk könyvét. Ez az emberi lét tulajdonképpeni lényege.
Életünk során elképzelhetetlen nehézségekkel találkozhatunk. Érdeklődési köreink és vágyaink változhatnak. De bármi történik is, fenn akarjuk tartani a jogot, hogy személyiségünknek és értékrendünknek megfelelően alakíthassuk az életünket.
Amikor az ember tudatára ébred élete véges voltának, már nem kér sokat. Nem áhítozik újabb javakra, sem több hatalomra. Csak azt szeretné, ha megengednék neki, hogy amennyire lehetséges, továbbra is ő alakíthassa élete történetét.
Az idősekkel és betegekkel való bánásmódunk legkegyetlenebb hibája az, ha nem vesszük észre, hogy mást is fontosnak tartanak a puszta életben maradáson és biztonságon kívül; hogy az életünk alakításának lehetősége nélkülözhetetlen feltétele az értelmes életnek.
A világ senkinek sem tartozik szívességgel (...). Ha nincs pénzed, vagy nem vagy leleményes, akkor mért várod el másoktól, hogy segítsenek? Mindenki magáért felel.
Tudja ön, mivel járna, ha az emberek nem törődnének a szabályokkal? Kolumbusz továbbra is Spanyolország körül keringene.
Az életet a saját buborékunkban utazva éljük le. Néha-néha sikerül áttörnünk a buborék falán valaki felé közelítve, de alapjában véve az úton egyedül megyünk végig, és egyedül távozunk.
Facebook
Pinterest