Nagyvárosi élet
Egész életünket kőből emelt falak között töltjük. (...) Egy idő után az ember maga is kővé dermed. A gondolatai mindenképpen. Csak meg kell nézni a városi polgárokat, akik soha nem mennek a városfalakon kívülre: csupa-csupa kő. Nem is nevetnek soha, mert akkor szétrepedezne az arcuk.
Általában véve egyetlen modern város lakossága sem kelti a fizikai szépség benyomását a látogatóban. A nagyvárosi élet könyörtelen bélyeget nyom az emberi arcra.
A külső embernek van ideje, mása sincs, mint ideje, csak a városi ember rohan mindég, a pusztán nincsen nagy sietség, csakis akkor, ha pandúr nyargal a legény nyomában.
Facebook
Pinterest