Logika
A számítógép működése a logikára épül. Ez az erőssége, de ebben rejlenek a korlátai is.
Akármennyi fehér hattyút látunk, ebből még nem vonhatjuk le biztosan azt a következtetést, hogy minden hattyú fehér, és ha csak egyetlen fekete hattyút is látunk, elég ahhoz, hogy megdöntse ezt a feltételezést.
A logikai módszereket tárgyaló tudósok azt a benyomást teszik reám, mint az a szónok, aki ékesszólását a beszédcentrumok, a hangképzés és a gége beidegzésének tanulmányozásával akarná fejleszteni. Mint hogyha ezen bonc- és élettani folyamatok ismerete pótolhatná a hiányzó tehetséget, vagy akár megjavíthatná azt, amivel bírunk!
A paradoxon egy szempontból mindenképpen hasznos: arra késztet, hogy rendet teremtsünk a gondolataink között. Valahányszor váratlan ellentmondás lép fel, kikezdhetetlennek tűnő alapfeltevésekből képtelen következtetések adódnak, úgy érezzük, újra rendbe kell tennünk a világot. Cseppet sem hízelgő tükröt tart gondolkodásunk elé és ráébreszt, nem értünk valami egészen alapvető dolgot. Nincs más hátra, meg kell vizsgálnunk a hibához vezető rejtett alapfeltevéseket.
Amikor Isten létezésének bizonyítása a tét, az ember könnyen fittyet hány a logikának.
Attól, hogy egyik dolog után történik a másik, nem biztos, hogy a másiknak az egyik az okozója.
Gyakorlati hasznát venni a logikának úgy fest, mintha járni akarván, elébb a mechanikától kérnénk tanácsokat.
Egy logikai következtetés konklúziója pontosan annyit ér, amennyit a premisszái.
Az, amit logikus következtetésnek gondol, néha ellentétes azzal, amit érez; a szellemmel, amely mozgatja magát.
A matematika arra való, hogy megnézzük, mi az, ami logikailag lehetséges, és utána az ember már egészen más szempontok szerint dönt arról, hogy mi az, ami neki értelmes.
A következmény semmi esetre sem lehet nagyobb horderejű, mint az a tétel, amelyből következik.
A logika, a technika, a technológia, a ráció arra való, hogy problémákat oldjon meg. Hogy miért kell bolygatni valamit egyáltalán, az nem racionális probléma.
Facebook
Pinterest