Lepke
A pillangók között találhatók a rovarok legszebb és legfeltűnőbb példányai. A pillangó legjellegzetesebb tulajdonsága a teljes átalakulás, melynek során a lárvaállapotból repülő rovarrá változik, és emiatt az átalakulás és a fejlődés egyik legismertebb jelképévé vált. A kifejlett pillangó a szépséget és fiatalságot szimbolizálja, bár rövid élettartama miatt a mulandóságot is megtestesíti. A virágról virágra szálló pillangót a léhasággal is kapcsolatba hozzák.
"Valaki egyszer észrevett egy pillangót, amint éppen a bábjából próbált kimászni. Az illető a folyamatot túl lassúnak találta, ezért gyengéden lehelni kezdte a lepkét. A meleg fuvallat fel is gyorsította a folyamatot. De ami kibújt a bábból, az nem lepke lett, hanem egy szétroncsolt szárnyú lény." - A növekedési folyamatot (...) nem lehet felgyorsítani. Csak azt érjük el, hogy tönkretesszük.
"Milyen szép!" - gondolja az ember, ha egy pillangót lát. De abba már senki sem gondol bele, hogy milyen átalakuláson ment keresztül az a pillangó. Amikor a hernyó bebábozódik, nem tudja, mi történik vele, nem érti, mi változik meg. Azt hiszi, meg fog halni. Hogy vége a világnak. A metamorfózis fájdalmas. Hátborzongató ugrás az ismeretlenbe. A hernyó csak utólag döbben rá, hogy megérte.
Egy pillangót nem úgy lehet elkapni, ha kergeted; mozdulatlanul kell maradnod, amíg magától a válladra nem száll.
A pillangó sem gondol vissza hernyó énjére, sem nosztalgiával, sem sóvárogva; egyszerűen tovarebben.
Mindig kíváncsi voltam, hogy mikor egy pillangó elhagyja biztonságos bábját, tisztában van vele, hogy milyen gyönyörű? Vagy még mindig hernyónak látja magát?
Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.
Egy szépséges éji lepke került elő polcom mögül. Vergődött. Segíteni akartam neki. Nehezen vette, "butácskán". Végül sikerült, és... "Te, nincs az a szépséges ív... ahogy a világnak a kinyitott ablakon át nekivágott..."