Kórház
A kórházi munka olyan, mint egy gonosz varázslat. Az ember nagyon fiatalon kerül be, és amikor kijön, idősebb, mint amennyit az évei száma indokolna.
A kórházban az a jó, hogy ami nincs az ágy melletti gurulós asztalon, a szekrényben vagy a fürdőszobában, az nem létezik.
Ha egyszer kórházba kerülök, (...) annak fogok örülni, ha utolsónak hívnak be. Mert az annyit jelent, hogy az összes többi betegebb nálam.
Sok szempontból a kórházak a világ legveszélyesebb helyei. A higiénia és a sterilitás szerepében tetszelgő gyűjtőhelyei a fertőzésnek.
Egészségügyünkben egyszerre van jelen a szükségkórházak nyomora és a világszínvonal, és nem tudhatjuk, melyik jut, ha baj van.
Az a beteg, aki a kórházban nem panaszkodik a kosztra, rendszerint nagyon beteg.
Nincs rosszabb, mint elhagyni a kórházat a gyerek nélkül, akiért odamentünk.