Kamaszkor
A kamaszkort részben az teszi olyan nehézzé, hogy a tinédzser elsősorban az érzelmei, nem pedig a józan esze vezérletével reagál a világra. Ezt nem csak a felnőttek tudják, hanem a tinédzserek is. Sokszor tekintik az életüket "drámának", amely a körülményektől függően "túl elviselhetetlen" vagy "túl csodálatos".
A kamaszkor túlélése sokszor csak annyit jelent, hogy kihajózunk a tinédzserekkel a nyílt, kavargó tengerre, és kivárjuk, amíg elérjük a nyugodtabb vizeket.
Mivel a kamaszkor egyébként is a hangulatingadozások és a magatartászavarok időszaka, minden eddiginél fontosabb, hogy a szülők, gondviselők és tanárok tisztában legyenek a tizenévesek érzelmi szükségleteivel, különösen válság és stressz idején, amikor a kamaszok a szokásosnál is érzékenyebbek a mentális zavarokra.
Előbb-utóbb - és tudom, hogy tinédzserek mellett ez az idő nagyon-nagyon hosszúnak tűnik - a gyerekeink kénytelenek egyedül felnőni, fejlődni, tanulni és érni. Nem vállalhatjuk át tőlük ezt a feladatot.
Az elveszett fiatalokhoz tartozom, akikre ráfagy az illedelmes mosoly, Sokan veszik körül őket, mégis magányosak. Úgy kínoz a kamaszkor, majdnem megfulladok, Ők erősek, én semmi vagyok.