Igazság természete
Az igazság olyan, mint a gabonakörök. Senki sem tudja, hogy mik azok, és az emberek többségét nem is érdekli. Azt a néhány alakot, akik foglalkoznak vele, természetesen bosszantja, hogy nem tudni, miként kerültek oda, és ők valamiért azt hiszik, hogy ez fontos.
Az igazság sose változik. Mindig megmarad igazságnak, ahogy a sót se lehet elsózni. Mert az igazság az igazság. Egyszer valahol azt hallottam, hogy az igazság olyan, mint a szikla, (...) és erre én is rábólintok. Sőt, azt mondom, hogy az igazság akkor is igazság lesz még, amikor a szikla rég elporlad már.
A dolgok igazsága olyan, mint egy horgokkal teli edény: egy kis igazságot akarsz csak megvizsgálni, de az egész rakás kijön egy nagy, fekete, gonosz csomóban.
Az igazság olyan, mint egy homok borította város. Előfordul, hogy a homok egyre mélyül az idő múlásával, és előfordul, hogy messzire hordja a szél, felszínre engedve a várost.
Az igazság olyan, mint egy hagyma, szövet és bőr egymásra simuló, szorosan illeszkedő rétegei valami körül, ami könnyet csal a szemünkbe.
Az igazság olyan, mint egy fényes csillár: a szobában lévők számára látható, de mindegyikük más szemszögből látja.
Ahol gyűlölet, pusztító indulat van, ott lehet ugyan, hogy igazság is van - de abból az igazságból én nem kérek. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne.
Az igazság olyan, mint a gyermek kezében az éles kés, és egy őrült kezében még annál is veszélyesebb, mert a kést a tokban kell tartani, és használni csak akkor szabad, ha valóban szükség van rá.
Az igazságot nem vasból öntik. Az igazság olyan, mint a felhő az égen, állandóan változtatja alakját. Minden irányból, ahonnan nézi, más aspektust mutat.
Az igazság olyan, mint egy szobor: egyetlen nézőpontból sosem láthatod a teljes valóját.
Az igazság olyan, mint a nap. Ki lehet zárni egy időre, de attól még az égen marad.
Facebook
Pinterest