Hazudtál nekem
Amikor érzem, hogy hazudtál nekem,
És a hazug szavak csak hazugságot szülnek,
Amikor tapogatni lehet a csendet,
És az én csendemet rejti a te csended,
Akkor tudom, hogy elveszítettelek, ezúttal
Örökre.
Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.
Ha egyszer hazudsz nekem, az a te szégyened. Ha másodjára hazudsz nekem, az az én szégyenem.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Szívem, mely egyre azt dobogta, Rád vár
s közönyt és hallgatást kapott cserébe,
számodra most is nyitva, de ne nézz be,
hisz odabent nem ég a régi láng már.
Ma minden apró árulásodat
jól látom, s hogy hibáztunk mind a ketten,
hányszor hazudtál s én hányszor tettettem,
még sincsen vád és nincsen bűntudat
s egyszerre értelmetlen és üres lett,
ami köztünk történt, hisz nem szeretlek.
Facebook
Pinterest