Generációs szakadék
Minden generáció a saját generációját nem látja valami homogén dolognak, hanem különböző embereket lát. Az eggyel fiatalabb és az eggyel idősebb generációt hajlamosak vagyunk egy-egy dobozba betenni, hogy "ők ilyenek".
Az én szüleim napi szinten kimondják, hogy "szeretlek", csak nem ezzel a szóval."Hívjál fel, ha hazaértél!" - ez ugyanaz."Ezt csak neked főztem." - ez ugyanaz. De nem tudjuk, mert nekünk is meg kell érteni és lefordítani, hogy valójában ez azt jelenti, hogy "szeretlek". Ezek a kihívások, és ezek azok, amiket meg kell értenünk.
Miért van az, hogy a szüleim, akik olyan jóságosak, és annyira szeretnek, sehogy sem tudják felfogni, miben is élünk mindannyian? Sem a gondolataimat, sem az érzéseimet? Vagy velem is ugyanez lesz majd, és a gyerekeim rám is ilyen értetlenül néznek majd, és azt gondolják: az apánk olyan jóságos, és annyira szeret bennünket, de nincs miről beszélni vele? Bele van bonyolódva a saját unalmas, érdektelen világába. Nem, ilyen nem eshet meg velem.