Fásultság
Ami engem illet, nem bánom elmúlt életem gondjait és fájdalmait, csak a fásultságot bánom, azokat a perceket, amikor nem éltem igazán.
Fásultságunkban nem szeretjük, ha egy önzetlen gesztus arra figyelmeztet minket, hogy közösségi lényként is élhetnénk.
Ha nem vigyáz az ember, szétesik, hirtelenjében egy darab akarat nélküli hústömeggé válik.
Mind az anyákkal, mind az olyan nőkkel, akiknek folyton másokkal kell törődniük, gyakran előfordul, hogy kiégnek. Ilyenek például a tanárok, az egészségügyi dolgozók. Ez az összeomlás akkor következik be, ha valaki túlságosan vagy túl sokáig gondoskodik másokról, a saját feltöltődését viszont elhanyagolja.